Az Uránia Nemzeti Filmszínház már 2010 óta kísérletezik különböző társművészetek bemutatásával. Folyamatosan keresi azokat az alternatív tartalmakat, amelyek színesíthetik a mozi kínálatát. Farkas Attila, az Uránia mozi programszervezője elmondta, hogy egy éve fedezték fel a vetített kiállítás műfaját. Az első ilyen produktum a londoni National Gallery Leonardo da Vinci-kiállításának élőben rögzített televíziós közvetítése volt, amelyet az Uránia is – félve ugyan az új műfajtól – levetített. A Leonardo live-ot hétszer kellett ismételniük.
| ||
A vetített kiállításoknak külföldön is nagy sikerük van, hiszen a Leonardo live óta több tárlatvezetést is filmre vettek, és folyamatosan készülnek az újabb darabok, amelyekből most októberig még hármat lehet az Urániában megtekintetni. Augusztus 30-án az Edvard Munch születésének 150. évfordulója alkalmából felvett életmű-kiállítást lehet megnézni az oslói Nemzeti Múzeum és Munch Múzeum szervezésében. Ezt követi szeptember 20-án a sorozat kakukktojása, a British Museum Élet és halál Pompejiben című kiállítása, amely nemcsak régészeti leleteket mutat be, hanem fikciós felvételeket is láthat a néző, amelyek vizuálisan rekonstruálják Pompeji történelmét és magát a kitörést. A sorozat utolsó része a londoni National Gallery Johannes Vermeer életművét bemutató tárlatvezetése lesz október 29-én.
„Mintha” ott lennénk
Az angol hanggal, magyar felirattal megtekinthető kiállításmozik filmre vett, kurátorok által vezetett tárlatok: igen közelről mutatják be a műalkotásokat, amelyekről közben folyamatosan információkat is kapunk. Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár szerint mindez nem egyenrangú a személyes megtekintéssel, elsődleges funkciója ezeknek a vetített kiállításoknak az ismeretterjesztés, s nem az eredeti befogadói élmény pótlása. Előzetes tájékozódásnak vagy emlékeztetőnek egyébként tökéletes. Fontos megjegyezni, hogy nem filmekről beszélünk, hanem kiállításokról készült, rögzített tárlatvezetésekről, amelyek jelenleg is láthatók a világ múzeumaiban, ezért ezek a vetítések elsősorban azoknak szólnak, akiknek soha nem lenne lehetőségük megnézni a szóban forgó tárlatokat.
Kísérleti fázis
Farkas Attila elmondta, hogy a mozik digitalizálása óta gyakorlatilag bármit ki lehet vetíteni a vászonra, amit korábban csak a televízió volt képes közvetíteni. Ennek köszönhetően zajlik most egy kísérleti korszak: próbálgatják, melyek azok a társművészetek, amelyek képesek a nézőket a vászon elé ültetni. „Egy olyan új műfajról beszélhetünk, amely teljesen más összetételű közönséget vonz a mozikba, olyanokat, akik mozifilmekre nem járnak, de opera-előadást szívesen néznek moziban, felvételről” – tette hozzá Farkas Attila. Míg Magyarországon csak kezdjük felfedezni a műfajt, addig Nyugat-Európában, illetve Amerikában már bejáratottabbak az alternatív tartalmak. Angliában például óriási bevételeket képesek produkálni a moziban vetített opera-előadások.
