Szellemkutya

  • 2014. március 2.

Snoblesse

Szomorú szamuráj+monokróm líra+maffia+bushido+hiphop.
false

Jarmusch a vadnyugati környezetből (Halott ember) visszatért hagyományos, úgyszólván bevált urbánus terepéhez, konkrétan New York külvárosához. Talált egy nagydarab afroamerikait, aki Szellemkutya névre hallgat, a szamurájok szigorú szabályrendszere szerint éli életét, és az olasz maffia alkalmazottja. Nem e világi, idegen figura, ez várható volt. Önhibáján kívül konfliktusba keveredik a Családdal, s mindkét fél a maga módján próbálja elintézni a dolgot. Kritikusunk summázta így Jim Jarmusch (interjúnk vele itt és itt) szamurájfilmjének tartalmát, kisvártatva pedig a főszereplő méltatásába kezdett: „Forest Whitaker kétségkívül jó választás volt a szerepre, ahogy néz azzal az álmos tekintetével, látjuk, hogy túl van sok mindenen, más világban él, csak közöttünk jár.”

Brooklyn tágul: Whitaker szomorú szamurája ezúttal a Rumbach Sebestyén 10. alatt jár közöttünk.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.