| ||
„Szikszai Rémusz választásai sosem evidensek, hiszen elfelejtett darabokat talál; és mindig evidensek, hiszen fel nem merül, minek kellett őket elővenni. »Mi közöm?« – teszi fel Szép Ernő-sen ezt a mai kérdést a luftballonárus a Májusban, mert semmi köze ezekhez a lufikhoz, amiket nap mint nap árul, de máshoz még kevesebb köze van.” Szikszai Rémusz nem evidens választása ezúttal Szép Ernő Májusára esett, s ha már a Szép Ernő-darabok közt keresgélt, a még inkább elfelejtett Igazgató úr című darabot is hozzácsapta Szikszai a produkcióhoz. Recenzensünk a színészi játék tekintetében a következő megállapításra jutott: „Tőkés Nikoletta és Tóth József finoman egyensúlyoz a százéves nyelv édessége és öniróniája közt; megejtő, ahogy a férfiből a felszólításra, hogy nevessen, kiszakad valami furcsa, nevetésre emlékeztető, nyomorult zokogás.”
A teljes kritika itt olvasható, a két egyfelvonásosból gyúrt Szép Ernő-est pedig a Szkénében látható.
