Vidám könyvbemutató

Szerbusz trolibusz-est a Tranzitban

  • 2011. december 2.

Snoblesse

Minden, ami troli: a villamos motorkocsitól a trolibuszig.


Minden, amit tudni akartál a troliról, és még annál is sokkal több; ki gondolta volna például, hogy az Alpokban közlekedő tehertroli nem álom, hanem maga a valóság, legalábbis annak egy régebbi kiadása. Ám ez csak mellék(troli)szál, mert Jakab László és Nagy Zsolt Levente trolitörténeti könyve, a Szerbusz trolibusz elsősorban a budapesti viszonyokat tekinti át, felidézvén a nagy pillanatokat, a szürke (szürkéspiros) hétköznapokat meg a csuklós Ikarust. A szerzőkkel a kötet szerkesztője, Legát Tibor beszélget e számos extrával felszerelt könyvbemutatón.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.