Színházi szabadságharc II.

  • 2017. február 10.

Snoblesse

Vezeklés vagy propaganda - a magyar színház 1956 után
false

A képen Bessenyei Ferenc és Somogyi Erzsi, azaz Joó András és Joó néni látható Darvas József Kormos ég című darabjában. Darvas műve Várkonyi Zoltán rendezésében futott a fővárosi közönség épülésére a Nemzeti Színházban. Az évszám: 1959. Három évvel vagyunk csak a forradalom ('59-es kifejezéssel élve: ellenforradalom) után.

A magyar színház 1956 utáni állapotát elemző beszélgetésen György Péter esztéta, Heltai Gyöngyi színháztörténész és lapunk munkatársa, László Ferenc történész-kritikus minden bizonnyal a Joó-családról is megemlékezik. Moderátor: Gajdó Tamás színháztörténész.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.