Terence Fixmer az A38-on

  • 2015. május 21.

Snoblesse

A sötét, indusztriális techno/EBM nagy francia főhőse ismét Budapesten.

A francia Terence Fixmert a techno nagy újítójaként ismerik, mióta csak első lemeze, a stílusteremtő Muscle Machine megjelent DJ Hell híres International Deejay Gigolo nevű kiadójánál. A totálisan lecsupaszított, döngölős alapokra felhúzott, ipari effektekből, a virágkorát még a nyolcvanas években élő electronic body musicból, minimálból összecementezett monumentális építmény alapvetően határozta meg a techno fejlődését.

false

Fontos figura volt már az évezredforduló körüli évek electro/electroclash szcénájában is, majd hosszú és gyümölcsöző együttműködésbe kezdett a Nitzer Ebb jellegzetes hangú énekesével, Douglas McCarthyval. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez volt az elektronikus zene történetének egyik legszebb, két nagylemezt is eredményező kooperációja.

Nem kétséges, hogy Fixmernek óriási szerepe van a modern techno hangzásának megalapozásában, a „Berghain sound” kicsiszolásában, és abban, hogy a nyers, ipari alapok beszivárogtak (vagy inkább bedübörögtek) a táncterekre.

Pár napja jelentette meg új lemezét: a már Chris Liebing CLR kiadójánál publikált Depth Charged című albumot Fixmer élő fellépések során mutatja be: a dátumok közé odakerült Budapest is, így egy év után visszatér a hajóra!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.