Térey felolvasószínházban

  • 2016. június 8.

Snoblesse

Pécset is eléri A Legkisebb Jégkorszak.
false

Lássuk, mire ment Földényi F. László Térey nagyszabású művével:

„Egy svábhegyi verses regény A Legkisebb Jégkorszak. Jól körülhatárolható helyszínen játszódik, de Térey azért soha nem veszíti szem elől a rendszeresen kozmikussá táguló perspektívát, amely kijózanító távlatba helyezi mindazt, amiről a regényben szó esik. Ami közelről nézve roppant fontosnak látszik, az messzebbről jelentéktelenné törpül, ami lentről kizárólagosnak tűnik fel, az fentről mellékessé silányul. A regény hősei között több ismerős is feltűnik Térey korábbi műveiből, az Asztalizenéből és a Protokollból. Valamennyien az úgynevezett jobb módú középosztályhoz – vagy inkább réteghez – tartoznak: diplomaták és politikusok, orvosok és televíziós személyiségek, írók és kritikusok, volt éttermesek és celebek, kitartók és kitartottak. Igazából nem történik velük semmi drámai – s ha mégis (emberrablás, baleset, félrelépés), az is elrendeződik, megoldódik. Az igazán drámai számukra a mindent beborító hó, amely nehézkessé teszi a mindennapjaikat, de azért nem forgatja fel életüket, amely kívülről nézve változatos, csillogó, közelről azonban halálosan egyhangú.”

A teljes írás itt olvasható, Térey Jégkorszaka pedig Pécsen látható-hallható felolvasószínházi keretek között.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.