Térey felolvasószínházban

  • 2016. június 8.

Snoblesse

Pécset is eléri A Legkisebb Jégkorszak.
false

Lássuk, mire ment Földényi F. László Térey nagyszabású művével:

„Egy svábhegyi verses regény A Legkisebb Jégkorszak. Jól körülhatárolható helyszínen játszódik, de Térey azért soha nem veszíti szem elől a rendszeresen kozmikussá táguló perspektívát, amely kijózanító távlatba helyezi mindazt, amiről a regényben szó esik. Ami közelről nézve roppant fontosnak látszik, az messzebbről jelentéktelenné törpül, ami lentről kizárólagosnak tűnik fel, az fentről mellékessé silányul. A regény hősei között több ismerős is feltűnik Térey korábbi műveiből, az Asztalizenéből és a Protokollból. Valamennyien az úgynevezett jobb módú középosztályhoz – vagy inkább réteghez – tartoznak: diplomaták és politikusok, orvosok és televíziós személyiségek, írók és kritikusok, volt éttermesek és celebek, kitartók és kitartottak. Igazából nem történik velük semmi drámai – s ha mégis (emberrablás, baleset, félrelépés), az is elrendeződik, megoldódik. Az igazán drámai számukra a mindent beborító hó, amely nehézkessé teszi a mindennapjaikat, de azért nem forgatja fel életüket, amely kívülről nézve változatos, csillogó, közelről azonban halálosan egyhangú.”

A teljes írás itt olvasható, Térey Jégkorszaka pedig Pécsen látható-hallható felolvasószínházi keretek között.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.