A kamarazene fanatikusai – Kokas Katalin hegedűművész

  • rés a présen
  • 2016. június 8.

Snoblesse

Budapest Fesztiválakadémia – július 21. és 24. között a Zeneakadémián.

rés a présen: Budapest koncert­élete igazán gazdag, és fesztiválokban sincs éppen hiány. Mi indokolta hát a Fesztiválakadémia életre hívását, s mi lesz a július 21. és 24. között lezajló fesztivál megkülönböztető jegye?

Kokas Katalin: Tényleg sok a jó koncert a fővárosban, s még nyáron is lehet találni eseményeket, de nyári kamarazenei fesztivál eddig még sosem volt. A Zeneakadémia se volt még nyitva nyáron, erre is csak most nyílik mód, miután a felújítással lehetővé vált a termek hűtése. A helyszín, ami Barnabásnak és nekem gyermekkorunk óta a zene szentélyét jelenti és a mindkettőnk által fanatikusan szeretett kamarazene – ez a Fesztiválakadémia újdonsága. A kon­certek mellett mesterkurzusok is lesznek, a világ legkülönfélébb pontjairól érkező fiatal zenészekkel a fesztivál művészei foglalkoznak majd. Ez kivételes lehetőség, hiszen például Alina Ibragimova vagy Lendvay József máshol nem tanít. Most két hegedűst említettem, de a zongorista José Gallardo is vállalta, hogy foglalkozzon a jelentkezőkkel. A hallgatókat nemcsak tanítjuk majd, együtt is játszunk velük a matinékoncerteken a Solti teremben, ahová éppúgy várjuk a közönséget, mint az esti nagytermi koncertekre. A matinékoncertek egyébként a magyar zeneoktatás legendái – Fenyves Loránd, Kovács Dénes, Hubay Jenő – előtt tisztelegnek, s ez így lesz majd a jövőben is. Merthogy az idei, beharangozó jellegű fesztivál után jövőre már többhetes rendezvénysorozatot tervezünk.

false

 

Fotó: Csibi Szilvia

rap: A kurzusok és a koncertek mellett műelemző előadásokat is jelez a program.

KK: Összesen hat ilyen előadás lesz, ahol olyan zenészek vállalkoznak egy-egy mű mélyebb megismertetésére, akik kívül-belül ismerik ezeket a darabokat. Kivetítjük a kottát, hogy akár úgy is követni lehessen az előadást – Kelemen Barnabás elemzi Bartók Szólószonátáját, Fenyő László Kodály Csellószonátáját, Maxim Rysanov Britten Lachrymae-variációit. Itt szeretném megemlíteni, hogy ezeken az előadásokon, ahogy a program egészén is, szeretnénk szabad bejárást engedni, s ezáltal módszertani segítséget és ösztönzést adni azoknak a zenepedagógusoknak, akik az alapfokú képzésben mindmáig csodálatra méltó munkát végeznek. Műismertetéssel egyébként másutt is találkozhat majd a közönség: a koncertekre Fazekas Gergely zenetörténész előadásai kínálnak majd ráhangolódást, a koncerteken pedig Bősze Ádám fog konferansziéként közreműködni.

rap: A felsorolt nevek Kaposvárról is ismerősek lehetnek. A Fesztiválakadémia mennyiben lesz folytatása az ugyancsak általad megalapított Kaposfestnek?

KK: Annyiban folytatása, amennyiben én most is ugyanaz az ember vagyok. Szeretek teremteni, szívügyem a kamarazene, és Barnabással nagyon szeretünk azokkal a remek muzsikusokkal együtt dolgozni, akiket a világ különböző pontjain megismertünk, s akik a zene révén a barátainkká váltak. Ez motivált akkor is, amikor a szülővárosomban, Kaposvárott elindítottuk a fesztivált, s őszintén hálás vagyok Baráti Kristófnak és Várdai Pistinek, hogy kényszerű, nem önszántamból való távozásom után életben tartják és tovább viszik ezt a kezdeményezést. Most ugyanez motivál a Fesztiválakadémia indulásánál. Remek csapat segíti a munkánkat, hogy valósággá váljon közös álmunk, s a nagy találkozások fesztiválja legyen ez a júliusi hétvége.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.