Többnyelvű városok

  • 2016. február 23.

Snoblesse

Závada Pál az Oázisban.

A Szlovák Intézet Irodalmi Oázis sorozata remek alkalom, hogy szlovák és magyar írók, irodalmárok, irodalmi és filmes emberek eszmét cseréljenek. A filmeseket ezúttal Peter Kerekeš, a Kassa strandfürdőjének történetét feldolgozó 66 szezon című dokumentumfilm készítője képviseli, az írókat pedig Závada Pál és Peter Balko.

false

Závada Pállal legutóbb Természetes fény című regényének megjelenése alkalmával beszélgettünk.

Magyar Narancs: A regényben egy eddig talán kevésbé tematizált probléma is megjelenik, a háború utáni magyar–szlovák áttelepítések kérdése. A mai magyar–szlovák kapcsolatnak ez mennyire képezi az alapját?

Závada Pál: Ez is olyan történet, amelyet rögtön el kellett felejteni, miután lezajlott. A szlovák fél a magyarországi szlovákokat erős agitációval próbálta rábírni, hogy 200 év után települjenek vissza őseik földjére, úgymond a háborúban győztes Csehszlovákiába, ahol jobb lesz nekik. Hogy az ottani magyarságból kinek kell ide költöznie a lakosságcsere keretében, azt viszont a szlovák hatóságok kötelezően jelölték ki. Tótkomlósra – a regénybeli T.-be – is mint az egykori magyar megszállókkal és fasisztákkal kollaboráló bűnösöket telepítették az érsekújvári és környékbeli magyarokat. De mindkét országban kommunista önkény következett, amely csöndet és belenyugvást parancsolt mindenkire – úgyhogy a mi falunkban gyerekkoromban az őslakos szlovákság és a betelepült magyarság között kifejezetten ez a hétköznapi kiegyező beletörődés és kölcsönös jóindulat volt már érezhető. Ám a csalódások és honvágyak, az elfojtott sérelmek és nemzetiségi ellenérzések mégiscsak tovább erjedhettek a mélyben földolgozatlanul – míg a felszínre nem bukkantak (főleg a felbomlás utáni Szlovákiában), szerencsére nem olyan erőszakos formában, mint a délszláv népek esetében. A feszültségeket manapság egyebek közt az fokozza, ha a nacionalista szlovák erők hagyományosan komplexusos sérelmi politikát folytatnak a kisebbségi magyarsággal szemben, illetve ha magyarországi kormánytényezők egyfajta fölényeskedő küldetéstudatból egyoldalúan oktrojálják rá a szomszédokra kisebbségpolitikájukat, például a kettős állampolgárság intézményét. És valahányszor úgy diktálja a politikai haszonszerzés logikája, hogy az egyik vagy a másik oldalon elővegyék a nacionalista kártyát, kezdődik elölről a nemzeti sérelmek sebeinek fölszakítása – legrosszabb közös hagyományaink szerint.

A teljes interjú itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.