Többnyelvű városok

  • 2016. február 23.

Snoblesse

Závada Pál az Oázisban.

A Szlovák Intézet Irodalmi Oázis sorozata remek alkalom, hogy szlovák és magyar írók, irodalmárok, irodalmi és filmes emberek eszmét cseréljenek. A filmeseket ezúttal Peter Kerekeš, a Kassa strandfürdőjének történetét feldolgozó 66 szezon című dokumentumfilm készítője képviseli, az írókat pedig Závada Pál és Peter Balko.

false

Závada Pállal legutóbb Természetes fény című regényének megjelenése alkalmával beszélgettünk.

Magyar Narancs: A regényben egy eddig talán kevésbé tematizált probléma is megjelenik, a háború utáni magyar–szlovák áttelepítések kérdése. A mai magyar–szlovák kapcsolatnak ez mennyire képezi az alapját?

Závada Pál: Ez is olyan történet, amelyet rögtön el kellett felejteni, miután lezajlott. A szlovák fél a magyarországi szlovákokat erős agitációval próbálta rábírni, hogy 200 év után települjenek vissza őseik földjére, úgymond a háborúban győztes Csehszlovákiába, ahol jobb lesz nekik. Hogy az ottani magyarságból kinek kell ide költöznie a lakosságcsere keretében, azt viszont a szlovák hatóságok kötelezően jelölték ki. Tótkomlósra – a regénybeli T.-be – is mint az egykori magyar megszállókkal és fasisztákkal kollaboráló bűnösöket telepítették az érsekújvári és környékbeli magyarokat. De mindkét országban kommunista önkény következett, amely csöndet és belenyugvást parancsolt mindenkire – úgyhogy a mi falunkban gyerekkoromban az őslakos szlovákság és a betelepült magyarság között kifejezetten ez a hétköznapi kiegyező beletörődés és kölcsönös jóindulat volt már érezhető. Ám a csalódások és honvágyak, az elfojtott sérelmek és nemzetiségi ellenérzések mégiscsak tovább erjedhettek a mélyben földolgozatlanul – míg a felszínre nem bukkantak (főleg a felbomlás utáni Szlovákiában), szerencsére nem olyan erőszakos formában, mint a délszláv népek esetében. A feszültségeket manapság egyebek közt az fokozza, ha a nacionalista szlovák erők hagyományosan komplexusos sérelmi politikát folytatnak a kisebbségi magyarsággal szemben, illetve ha magyarországi kormánytényezők egyfajta fölényeskedő küldetéstudatból egyoldalúan oktrojálják rá a szomszédokra kisebbségpolitikájukat, például a kettős állampolgárság intézményét. És valahányszor úgy diktálja a politikai haszonszerzés logikája, hogy az egyik vagy a másik oldalon elővegyék a nacionalista kártyát, kezdődik elölről a nemzeti sérelmek sebeinek fölszakítása – legrosszabb közös hagyományaink szerint.

A teljes interjú itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.