A Szlovák Intézet Irodalmi Oázis sorozata remek alkalom, hogy szlovák és magyar írók, irodalmárok, irodalmi és filmes emberek eszmét cseréljenek. A filmeseket ezúttal Peter Kerekeš, a Kassa strandfürdőjének történetét feldolgozó 66 szezon című dokumentumfilm készítője képviseli, az írókat pedig Závada Pál és Peter Balko.
| ||
Závada Pállal legutóbb Természetes fény című regényének megjelenése alkalmával beszélgettünk.
Magyar Narancs: A regényben egy eddig talán kevésbé tematizált probléma is megjelenik, a háború utáni magyar–szlovák áttelepítések kérdése. A mai magyar–szlovák kapcsolatnak ez mennyire képezi az alapját?
Závada Pál: Ez is olyan történet, amelyet rögtön el kellett felejteni, miután lezajlott. A szlovák fél a magyarországi szlovákokat erős agitációval próbálta rábírni, hogy 200 év után települjenek vissza őseik földjére, úgymond a háborúban győztes Csehszlovákiába, ahol jobb lesz nekik. Hogy az ottani magyarságból kinek kell ide költöznie a lakosságcsere keretében, azt viszont a szlovák hatóságok kötelezően jelölték ki. Tótkomlósra – a regénybeli T.-be – is mint az egykori magyar megszállókkal és fasisztákkal kollaboráló bűnösöket telepítették az érsekújvári és környékbeli magyarokat. De mindkét országban kommunista önkény következett, amely csöndet és belenyugvást parancsolt mindenkire – úgyhogy a mi falunkban gyerekkoromban az őslakos szlovákság és a betelepült magyarság között kifejezetten ez a hétköznapi kiegyező beletörődés és kölcsönös jóindulat volt már érezhető. Ám a csalódások és honvágyak, az elfojtott sérelmek és nemzetiségi ellenérzések mégiscsak tovább erjedhettek a mélyben földolgozatlanul – míg a felszínre nem bukkantak (főleg a felbomlás utáni Szlovákiában), szerencsére nem olyan erőszakos formában, mint a délszláv népek esetében. A feszültségeket manapság egyebek közt az fokozza, ha a nacionalista szlovák erők hagyományosan komplexusos sérelmi politikát folytatnak a kisebbségi magyarsággal szemben, illetve ha magyarországi kormánytényezők egyfajta fölényeskedő küldetéstudatból egyoldalúan oktrojálják rá a szomszédokra kisebbségpolitikájukat, például a kettős állampolgárság intézményét. És valahányszor úgy diktálja a politikai haszonszerzés logikája, hogy az egyik vagy a másik oldalon elővegyék a nacionalista kártyát, kezdődik elölről a nemzeti sérelmek sebeinek fölszakítása – legrosszabb közös hagyományaink szerint.
A teljes interjú itt olvasható.
