Total Recall – Az emlékmás

  • 2014. február 4.

Snoblesse

Paul Verhoeven+Arnold Schwarzenegger – 1990-ben így festett a nyerő páros.
false

A 2012-es Emlékmás felől nézve Paul Verhoeven (interjúnk vele itt) 1990-ben bemutatott Total Recallja egy fényes klasszikus, Andy Vajna kormánybiztos produceri karrierjének gyöngyszeme. Mindegy is, hogy a Verhoeven–Schwarzenegger–Vajna trió mennyire maradt hű Philip K. Dick paranoid soraihoz; a Dick-specialisták nyilván számos kivetnivalót találtak a filmben, de a mezei mozinéző ettől még boldogan rágta a popcornt, mert fenemód elszórakoztatták. Megannyi emlékezetes one-liner, a pályakezdő Sharon Stone feltűnése (meg is kapta utána az Elemi ösztönt), Arnold cizellált játéka, Michael Ironside emlékezetes gonoszkodása és a szépséges makettek – egy szó, mint száz, a Total Recall egyike a kilencvenes évek bűnös élvezeteinek.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.