Toy-koncert

  • 2014. március 19.

Snoblesse

A brit pszichedelikus rock új hullámának remek képviselője a Városliget szélén.
false

A brightoni, öttagú Toy még 2010-ben alakult korábbi, kevésbé sikeres formációk (például a regényes nevű Joe Lean & The Jing Jang Jong) romjain. A klasszikus acid rock, a német kraut, a korai elektronikus zene és a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának shogaze gitárzenéjét ötvöző zenekar kezdetben arról híresült el, hogy ők nyitottak a Horrors turné estjein, de nemsokára saját jogon is elismerést vívtak ki maguknak. A gitárzúzás, a spanyol Alejandra Diez billentyűs által szolgáltatott analóg, szinte túlvilági hangulatú szintifüggöny, Charlie Salvidge metronóm pontosságú dobolása által diktált motorikus ütemek olvadnak össze néha egészen valószínűtlenül szép melódiákkal (mint például itt) – és akkor nem beszéltünk még Tom Dougall gitáros-énekes (akinek nővére a többek között a Pipettes-ben is szerepelt Rose Elinor Dougall) stílusos, néha Syd Barrettet idéző, jól odatett vokáljáról.

A Toy 15 hónap leforgása alatt két remek albumot is letett az asztalra (a bemutatkozó lemezről itt, a tavalyi Join The Dotsról pedig itt írtunk), és ennyiből remek koncertprogram is kikerekedik – pláne egy olyan zenekartól, amely olyannyira az élő hangzás híve, hogy még a lemezfelvételhez is a stúdióba cipeltettek egy füstgépet! Füst, fények és hangerő terén aligha lesz hiányunk, s ehhez még remek dalok sorát prezentálják nekünk, alighanem kirobbanó energiával.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.