A húszas évek klasszikusa

Varieté az Örökmozgóban

  • 2011. november 3.

Snoblesse

Európa a lábai előtt hevert, de nem csak a szívünknek oly kedves Lya de Putti lábai miatt érdemes megnézni E.A. Dupont klasszikus némafilmjét.

 

Adyt megígézte, Balázs Béla viszont nagy nyilvánosság előtt értetlenkedett azon, mit eszik a világ Lya De Puttin. Az egyszeri mozinézők azonban tódultak a Vécséről elszármazott Putti Amália filmjeire. A húszas években járunk, amikor Lya de Puttinál nem nagyon volt nagyobb női sztárja a némafilmnek. E.A. Dupont Varieté című klasszikusában Ms. Putti trapézművészek közé keveredik, s mint szorgos vamp teszi a dolgát, bizonyítván, hogy a trapéz és a szerelmi szenvedély veszélyes műfaj. A színészet sem épp életbiztosítás: a színésznőre a hangosfilm nem tartott igényt: 32 évesen hunyt el, Amerikában, elfeledve.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.