Brit kiejtéssel indít Sopron első számú fesztiválja, az Egyesült Királyság szállítja az első teljes nap külföldi fellépőinek túlnyomó részét. A brit kontingensből elsőként Ian Watkins hatos fogata, a Lostprophets lép színpadra – irányzatokban gazdag pályafutásuk során voltak ők már minden, a nu- és a posztelőtagok után mindenki odabiggyesztheti a szívének kedves rockológiai műfajmegjelölést grunge-tól a metálig. Tavalyi Sziget-ajánlónkban komoly sikerpotenciállal rendelkező bandaként szerepeltek, akik – potenciál ide vagy oda – mégis megmaradtak másodvonalbeli versenyzőnek: „a lemezeik tömve vannak óriási poprefrénekkel megspékelt kiváló dalokkal, de az igazi áttörés mégsem sikerült nekik, talán azért, mert a zenéjük olyan, mint a vattacukor: finom, édes, de semmi több. Levezetésnek tökéletes.” Ám most nem a le-, hanem a felvezetés a feladatuk, már csak azért is, mert utánuk az ugyancsak UK-matricával jelölt Snow Patrol követezik, a soproni estet (hajnalt) pedig az amerikai angolt beszélő, de legfőképpen mégsem erről, hanem az elektronikus zenei munkásságáról ismert dubstepügyi szakember, a Skrillex néven működő Sonny Moore zárja.
