Kertmozi a Holdudvarban

  • 2012. június 18.

Snoblesse

Francia filmek a szabadban. Léa Seydoux filmjével nyit a margitszigeti kertmozi.


A Francia Intézet filmes szakosztálya ezennel megkezdi nyári működését a margitszigeti Holdudvarban, ahol hamisítatlan kertmozis körülmények között adják egymásnak a vásznat hat héten keresztül a francia film közismert alakjai, például Juliette „nem érzem magam franciának” Binoche és Charlotte Gainsbourg – akik nélkül alighanem nem is lehet francia filmes napokat tartani. A nyitóest mindazonáltal egy fiatalabb versenyzőé, a nyolcvanötös születésű Léa Seydoux-é, aki sokak szemében a bájos romlottságot, de még többek szemében a vonzó ártatlanságot (mindkettő gyakori tulajdonság francia dívák körében) testesíti meg. Akit pedig a színésznő megtestesít ezen az estén: a Nővér című, Berlinben Ezüst Medvét nyert film tengődő főszereplőjeként egy svájci síparadicsom árnyékos oldalán igyekszik családi békét teremteni, aminek enyveskezű öccse és saját viselt dolgai tesznek keresztbe. Kapunyitás és franciás kézmasszázs (!) 20 órától.

(Szolgálati közlemény: 12 éven aluliak számára a film megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.