Kertmozi a Holdudvarban

  • 2012. június 18.

Snoblesse

Francia filmek a szabadban. Léa Seydoux filmjével nyit a margitszigeti kertmozi.


A Francia Intézet filmes szakosztálya ezennel megkezdi nyári működését a margitszigeti Holdudvarban, ahol hamisítatlan kertmozis körülmények között adják egymásnak a vásznat hat héten keresztül a francia film közismert alakjai, például Juliette „nem érzem magam franciának” Binoche és Charlotte Gainsbourg – akik nélkül alighanem nem is lehet francia filmes napokat tartani. A nyitóest mindazonáltal egy fiatalabb versenyzőé, a nyolcvanötös születésű Léa Seydoux-é, aki sokak szemében a bájos romlottságot, de még többek szemében a vonzó ártatlanságot (mindkettő gyakori tulajdonság francia dívák körében) testesíti meg. Akit pedig a színésznő megtestesít ezen az estén: a Nővér című, Berlinben Ezüst Medvét nyert film tengődő főszereplőjeként egy svájci síparadicsom árnyékos oldalán igyekszik családi békét teremteni, aminek enyveskezű öccse és saját viselt dolgai tesznek keresztbe. Kapunyitás és franciás kézmasszázs (!) 20 órától.

(Szolgálati közlemény: 12 éven aluliak számára a film megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.