Zeneszüret Pécsen

  • 2015. október 17.

Snoblesse

Észak délen. Sibeliustól Jessica Chastainig.

A Budapesti Fesztiválzenekar hangversenye nyitja vasárnap, október 18-án, a pécsi Kodály Központban az idei Zeneszüret Fesztivált. A Filharmónia Magyarország által október 18. és 25. között megrendezett komolyzenei rendezvénysorozat az „Észak délen” alcímet viseli. Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország vezetője, a fesztivál igazgatója szerint így tisztelegnek az idehaza kevéssé ismert Jean Sibelius svéd nemzetiségű finn és Karl August Nielsen dán zeneszerző születésének 150. évfordulója előtt. Ennek megfelelően a Fesztiválzenekar nyitókoncertjén – R. Strauss: Halál és megdicsőülése és B. Britten: Les Illuminations-a mellett – Jean Sibelius (1865-1957) 4

(1865–1957) 4. szimfóniája is megszólal. A Britten-darab szólóját a lírai és drámai szerepekben egyaránt kiváló Sophie Klußmann énekli, a Fesztiválzenekart Marek Janowski vezényli.

false

Az északi vonalat a skandináv filmművészet, főként Norvégia és Dánia egy-két, a közelmúltban bemutatott alkotása is erősíti. Például a norvég Fargónak nevezett Az eltűnés sorrendjében, vagy  az August Strindberg híres drámájából Liv Ullmann által rendezett Julie kisasszony, Jessica Chastain és Colin Farrell főszereplésével.  De látható lesz Thomas Vinterbergtől – a  Születésnap és a Submarino rendezőjétől – A vadászat is.

Természetesen a főszerep a komolyzenéé marad. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának október 23-i koncertjén Wagner és Liszt szimfonikus műveiből csendülnek fel részletek, zongorán közreműködik Váradi László, vezényel Ménesi Gergely. Másnap a dán Bjarke Mogensen és a kárpátaljai magyar Demeniv Mihály harmonikapárbaját hallhatja a közönség. A Bazilikában lesz Wolfgang Seifen orgonaestje. Az 59 éves berlini muzsikus-professzor 48 éve zenél aktívan, nemcsak az orgona történetét oktatja egyetemi katedrájáról, de a hangszeres improvizációt is – ez utóbbiból ízelítőt is kapunk. Ezenkívül számos egyházi mű szerzője is.

A fesztivált számos családi, szakmai, gyermek- és ifjúsági, irodalmi és színházi program színesíti, amelyek zöme ingyenes. A Zeneszüret napjaiban egyedülálló bemutatótermet láthat a közönség a Király utcában. A helyiséget egy-egy hangszerkészítő rendezi be, s így az érdeklődők az instrumentumok építésének titkaiba nyerhetnek bepillantást – mondja a fesztiváligazgató. Vikár Béla és a Néprajzi Múzeum finn gyűjteménye című kiállítás is a fesztivál programjai közé tartozik. A múzeum legelső finnországi tárgyai ugyanis a Kalevala fordításán dolgozó Vikár Bélának köszönhetően kerültek a magyar közgyűjteménybe.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.