Zsótér és Lenszirom

  • 2015. április 10.

Snoblesse

Gyerekopera à la Zsótér: Leánder és Lenszirom az Erkelben.
false

Az úgy volt... Szóval az úgy volt, hogy Szilágyi Andor megírta Leánder és Lenszirom meséjét, és a méltán népszerű mesejátékot méltán népszerű társulatok tűzték a műsorukra. Aztán csend lett Leánderék háza táján, de most ismét mindenki a koboldokról és tündérekről susmorog, mert Szilágyi meséjéből gyerekeknek szóló opera – ne kerülgessük: gyermekopera! – született Tallér Zsófia zeneszerző jóvoltából. S mivel a gyermekopera ritka, mint az operabérletes fehér holló, e fejlemény – rendezte Zsótér Sándor – több mint örömteli. És akkor néhány szó Leánderről és Lensziromról, vagyis egyszer volt, hol nem volt:

„Bölömbér Kerál több mint 16 éve foglya Leánder erdejének. Leánder, a kobold csak azzal a feltétellel engedi szabadon, ha neki ígéri, ami még a királynak sincs. Bölömbér abban a hitben tér haza, hogy remek alkut kötött, de palotájában éppen szépséges leánya 16. születésnapját ünneplik, akiről a király mit sem tudott. Az újdonsült apa hiába záratja kalitkába Lenszirmot, hiába szövetkezik a kérőjével, Mar-Szúr herceggel, a kobold megszökteti a királylányt. Sok-sok kaland, ármány, titok, varázslat és erőpróba után végül persze minden jóra fordul. Megtörik az átok, Leánder és Lenszirom szerelme beteljesülhet, ahogy hű szolgáiké, Bogyó és Csibecsőr szerelme is.”

Előadások: április 18., 11.00 és 17.00; április 19., 11.00.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.