A Berlini Művészeti Akadémiára kerül Esterházy Péter hagyatéka

  • narancs.hu
  • 2020. november 3.

Sorköz

Az archívum közel ötven év írói munkásságának kéziratos anyagát tartalmazza, benne a szerző összes művének kéziratát azok vázlataival és szövegvariánsaival együtt.

A Művészeti Akadémia átvette Esterházy Péter (1950–2016) irodalmi hagyatékát az író családjától, írja a Berlini Művészeti Akadémia közleményében, majd hozzáteszik: a magyar író 1998 óta volt a berlini művészközösség tagja.

Ingo Schulze, a művészközösség tagja azt írta róla: "Nem volt és ma sincs hozzá hasonló a német írók között. Elképzelhetetlen, mi minden lett volna másképp, ha az NDK-nak is lett volna egy Esterházyja. Fel sem merül, hogy lehetett volna. Megváltoztatta volna az egész országot – legalábbis sokak számára – ez a szabadság és elegancia, ez a függetlenség és ez az igen/nem helyzetek látszólag önfeledt elutasítása."

Az Akadémián létrehozott Esterházy-Péter-Archívum közel ötven év írói munkásságának (1968–2016) kéziratos anyagát tartalmazza, benne a szerző összes művének kéziratát azok vázlataival és szövegvariánsaival együtt. A munkajegyzetekből és az író kutatásainak anyagaiból álló gazdag gyűjtemény részletes betekintést enged Esterházy alkotói műhelyébe és korán megfogalmazott ars poeticájába.

Olvasmányaiból készített jegyzetei, szerkezeti ábrái és szószedetei bemutatják a nyelvvel és szókinccsel kísérletező Esterházyt, illusztrálják a posztmodern intertextualitást, valamint összetett szöveguniverzumokat körvonalaznak. A füzetekben található számos karikatúra és önarckép az irodalmi szövegek grafikai kíséretét alkotva a dokumentumok egyedi értékét hangsúlyozza.

Esterházy széleskörű, többezer tételből álló levelezése a politika, a kultúra és tudomány magyar és európai képviselőivel – többek között Nádas Péterrel, Kertész Imrével, Mészöly Miklóssal, Nemes Nagy Ágnessel, Krasznahorkai Lászlóval, Danilo Kišsel, Peter Handkével, Ingo Schulzéval, Ilma Rakusával, Balassa Péterrel, Földényi F. Lászlóval, Michael Krügerrel, Michael Naumann-nal és Norbert Lammerttel – a nyelvi és kulturális határokon átívelő értelmiségi párbeszéd sokszínűségéről tesz tanúbizonyságot.

Az archívumot életrajzi dokumentumok, fotók, a szerző publicisztikájának gyűjteménye és irodalmi díjai teszik teljessé.

Az akadémiának a kínai Aj Vej-vejtől az amerikai Jonathan Franzenig több mint 400 tagja van. A magyar tagok között van még például Kurtág György és Nádas Péter. Az AdK-t hat évig (1997-2003) Konrád György Kossuth- és Herder-díjas magyar író, esszéista és szociológus vezette.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.