A Berlini Művészeti Akadémiára kerül Esterházy Péter hagyatéka

  • narancs.hu
  • 2020. november 3.

Sorköz

Az archívum közel ötven év írói munkásságának kéziratos anyagát tartalmazza, benne a szerző összes művének kéziratát azok vázlataival és szövegvariánsaival együtt.

A Művészeti Akadémia átvette Esterházy Péter (1950–2016) irodalmi hagyatékát az író családjától, írja a Berlini Művészeti Akadémia közleményében, majd hozzáteszik: a magyar író 1998 óta volt a berlini művészközösség tagja.

Ingo Schulze, a művészközösség tagja azt írta róla: "Nem volt és ma sincs hozzá hasonló a német írók között. Elképzelhetetlen, mi minden lett volna másképp, ha az NDK-nak is lett volna egy Esterházyja. Fel sem merül, hogy lehetett volna. Megváltoztatta volna az egész országot – legalábbis sokak számára – ez a szabadság és elegancia, ez a függetlenség és ez az igen/nem helyzetek látszólag önfeledt elutasítása."

Az Akadémián létrehozott Esterházy-Péter-Archívum közel ötven év írói munkásságának (1968–2016) kéziratos anyagát tartalmazza, benne a szerző összes művének kéziratát azok vázlataival és szövegvariánsaival együtt. A munkajegyzetekből és az író kutatásainak anyagaiból álló gazdag gyűjtemény részletes betekintést enged Esterházy alkotói műhelyébe és korán megfogalmazott ars poeticájába.

Olvasmányaiból készített jegyzetei, szerkezeti ábrái és szószedetei bemutatják a nyelvvel és szókinccsel kísérletező Esterházyt, illusztrálják a posztmodern intertextualitást, valamint összetett szöveguniverzumokat körvonalaznak. A füzetekben található számos karikatúra és önarckép az irodalmi szövegek grafikai kíséretét alkotva a dokumentumok egyedi értékét hangsúlyozza.

Esterházy széleskörű, többezer tételből álló levelezése a politika, a kultúra és tudomány magyar és európai képviselőivel – többek között Nádas Péterrel, Kertész Imrével, Mészöly Miklóssal, Nemes Nagy Ágnessel, Krasznahorkai Lászlóval, Danilo Kišsel, Peter Handkével, Ingo Schulzéval, Ilma Rakusával, Balassa Péterrel, Földényi F. Lászlóval, Michael Krügerrel, Michael Naumann-nal és Norbert Lammerttel – a nyelvi és kulturális határokon átívelő értelmiségi párbeszéd sokszínűségéről tesz tanúbizonyságot.

Az archívumot életrajzi dokumentumok, fotók, a szerző publicisztikájának gyűjteménye és irodalmi díjai teszik teljessé.

Az akadémiának a kínai Aj Vej-vejtől az amerikai Jonathan Franzenig több mint 400 tagja van. A magyar tagok között van még például Kurtág György és Nádas Péter. Az AdK-t hat évig (1997-2003) Konrád György Kossuth- és Herder-díjas magyar író, esszéista és szociológus vezette.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.