A Berlini Művészeti Akadémiára kerül Esterházy Péter hagyatéka

  • narancs.hu
  • 2020. november 3.

Sorköz

Az archívum közel ötven év írói munkásságának kéziratos anyagát tartalmazza, benne a szerző összes művének kéziratát azok vázlataival és szövegvariánsaival együtt.

A Művészeti Akadémia átvette Esterházy Péter (1950–2016) irodalmi hagyatékát az író családjától, írja a Berlini Művészeti Akadémia közleményében, majd hozzáteszik: a magyar író 1998 óta volt a berlini művészközösség tagja.

Ingo Schulze, a művészközösség tagja azt írta róla: "Nem volt és ma sincs hozzá hasonló a német írók között. Elképzelhetetlen, mi minden lett volna másképp, ha az NDK-nak is lett volna egy Esterházyja. Fel sem merül, hogy lehetett volna. Megváltoztatta volna az egész országot – legalábbis sokak számára – ez a szabadság és elegancia, ez a függetlenség és ez az igen/nem helyzetek látszólag önfeledt elutasítása."

Az Akadémián létrehozott Esterházy-Péter-Archívum közel ötven év írói munkásságának (1968–2016) kéziratos anyagát tartalmazza, benne a szerző összes művének kéziratát azok vázlataival és szövegvariánsaival együtt. A munkajegyzetekből és az író kutatásainak anyagaiból álló gazdag gyűjtemény részletes betekintést enged Esterházy alkotói műhelyébe és korán megfogalmazott ars poeticájába.

Olvasmányaiból készített jegyzetei, szerkezeti ábrái és szószedetei bemutatják a nyelvvel és szókinccsel kísérletező Esterházyt, illusztrálják a posztmodern intertextualitást, valamint összetett szöveguniverzumokat körvonalaznak. A füzetekben található számos karikatúra és önarckép az irodalmi szövegek grafikai kíséretét alkotva a dokumentumok egyedi értékét hangsúlyozza.

Esterházy széleskörű, többezer tételből álló levelezése a politika, a kultúra és tudomány magyar és európai képviselőivel – többek között Nádas Péterrel, Kertész Imrével, Mészöly Miklóssal, Nemes Nagy Ágnessel, Krasznahorkai Lászlóval, Danilo Kišsel, Peter Handkével, Ingo Schulzéval, Ilma Rakusával, Balassa Péterrel, Földényi F. Lászlóval, Michael Krügerrel, Michael Naumann-nal és Norbert Lammerttel – a nyelvi és kulturális határokon átívelő értelmiségi párbeszéd sokszínűségéről tesz tanúbizonyságot.

Az archívumot életrajzi dokumentumok, fotók, a szerző publicisztikájának gyűjteménye és irodalmi díjai teszik teljessé.

Az akadémiának a kínai Aj Vej-vejtől az amerikai Jonathan Franzenig több mint 400 tagja van. A magyar tagok között van még például Kurtág György és Nádas Péter. Az AdK-t hat évig (1997-2003) Konrád György Kossuth- és Herder-díjas magyar író, esszéista és szociológus vezette.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.