Ők kapták 2020-ban a Szépíró-díjat

  • narancs.hu
  • 2020. november 7.

Sorköz

A szépirodalmi és az irodalomkritikai tevékenység elismerése mellett egy fiatal szerzőt és egy irodalomszervezőt is kitüntettek.

A Szépírók Társasága 2001-ben alapította a Szépíró-díjat, ami az azt követő években a magyar irodalmi élet egyik legrangosabb elismerésévé vált. A díjat 2013-ig minden évben kiosztották, de következő négy évben anyagi támogatás híján erre nem kerülhetett sor.

2018-tól újra lehetőség van a díjazásra, melynek menete annyiban változott, hogy azóta két kategóriában két szerző kapja meg „szépirodalmi”, illetve „irodalomkritikai” tevékenységért. Tavaly óta a Junior Szépíró-díjat is kiosztják (35 év alatti szerzőknek), idén az egykori alelnök emlékére megalapították a Kéri Piroska-díjat, amellyel az irodalomszervezésben elévülhetetlen érdemeket szerző irodalmi szereplőt tüntetik ki – mindezt magántámogatóknak köszönhetően.

„A szakmai zsűrizés változatlanul biztosítéka annak, hogy állami ideológiáktól és kereskedelmi érdekektől is független döntés szülessen, amely olyan művekre, műfajokra és szerzőkre is felhívhatja a figyelmet, akiknek más csatornákon keresztül kevesebb esélyük van az elismerésre, s így a szélesebb körű ismertségre” – közölte a díjjal kapcsolatban a Szépírók Társasága, melynek kuratóriuma – Babiczky Tibor, Garaczi László, Tóth Krisztina – 2020-ban is meghozta döntését a díjakról.

Szépirodalmi kategóriában Cserna-Szabó András, irodalomkritikai kategóriában Hetényi Zsuzsa kapta meg a díjat. Az Junior Szépíró-díjat Szendi Nóra kapta, a Kéri Piroska-díjat pedig a balatonfüredi Magyar Fordítóház alapítója, Rácz Péter költő, műfordító.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.