Ők kapták 2020-ban a Szépíró-díjat

  • narancs.hu
  • 2020. november 7.

Sorköz

A szépirodalmi és az irodalomkritikai tevékenység elismerése mellett egy fiatal szerzőt és egy irodalomszervezőt is kitüntettek.

A Szépírók Társasága 2001-ben alapította a Szépíró-díjat, ami az azt követő években a magyar irodalmi élet egyik legrangosabb elismerésévé vált. A díjat 2013-ig minden évben kiosztották, de következő négy évben anyagi támogatás híján erre nem kerülhetett sor.

2018-tól újra lehetőség van a díjazásra, melynek menete annyiban változott, hogy azóta két kategóriában két szerző kapja meg „szépirodalmi”, illetve „irodalomkritikai” tevékenységért. Tavaly óta a Junior Szépíró-díjat is kiosztják (35 év alatti szerzőknek), idén az egykori alelnök emlékére megalapították a Kéri Piroska-díjat, amellyel az irodalomszervezésben elévülhetetlen érdemeket szerző irodalmi szereplőt tüntetik ki – mindezt magántámogatóknak köszönhetően.

„A szakmai zsűrizés változatlanul biztosítéka annak, hogy állami ideológiáktól és kereskedelmi érdekektől is független döntés szülessen, amely olyan művekre, műfajokra és szerzőkre is felhívhatja a figyelmet, akiknek más csatornákon keresztül kevesebb esélyük van az elismerésre, s így a szélesebb körű ismertségre” – közölte a díjjal kapcsolatban a Szépírók Társasága, melynek kuratóriuma – Babiczky Tibor, Garaczi László, Tóth Krisztina – 2020-ban is meghozta döntését a díjakról.

Szépirodalmi kategóriában Cserna-Szabó András, irodalomkritikai kategóriában Hetényi Zsuzsa kapta meg a díjat. Az Junior Szépíró-díjat Szendi Nóra kapta, a Kéri Piroska-díjat pedig a balatonfüredi Magyar Fordítóház alapítója, Rácz Péter költő, műfordító.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.