"Ki lehet mondani, hogy a fasizmusnak van jövője"

Sorköz

A történészprofesszor, Carlo Ginzburg a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan térnek vissza a fasizmus egyes elemei a mai politikában is.

Decemberben a CEU vendége volt Budapesten Carlo Ginzburg, A sajt és a kukacok című bestseller írója, az egyik legnagyobb nemzetközi tekintélyű olasz történész. A Magyar Narancsnak adott interjújában a vallás "visszatéréséről", a fasizmus jövőjéről, a fake news jelenségről, az álhírek ellen folytatott küzdelemről, az igazság kimondásának szükségességéről és a történelem politikai felhasználásáról is beszélt.

Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy a fasizmus egyes elemeinek még ma is van jövője. Melyek lennének ezek?

Carlo Ginzburg: Ez nagyon keserű állítás volt, nemcsak általánosságban, de személyes nézőpontból is. Az apám egész életében antifasiszta volt; egy náci börtönben halt meg Rómában. Rájöttem, hogy ha a fasizmust tágabb értelemben vesszük, akkor ki lehet mondani, hogy a fasizmusnak van jövője. (...)

Amit ma populizmusnak hívnak – bár ez félrevezető kifejezés – szintén ebben a perspektívában működik, és alkalmazza azt a módszert is, hogy sokszor fiktív, külső ellenségeket kreálva szólítja meg az embereket. A fasizmusra utal a vezetőre összpontosító és a bizonyítékokat figyelmen kívül hagyó propaganda is. Ebben az értelemben viszont különbözik a 19. századi autoriter rezsimektől. (...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Előadásaiban beszélt az álhírekről is mint önbeteljesítő jóslatokról, arról, hogy egy téves helyzetértékelés hogyan teremt új viselkedést, amely az eredeti, téves értékelést végül igazzá teszi. És azt állította, hogy egyfajta „elektronikus filológiával” lehetne küzdeni az álhírek ellen.

CG: Az amerikai szociológusnál, Robert K. Mertonnál találkoztam az önbeteljesítő jóslatnak ezzel a definíciójával, és lenyűgözött. Ő nem említi ugyan az álhíreket, mert jóval a fake news jelenség előtti a dolgozata, de amit állít, az segíthet megérteni a jelenséget. Az elektronikus filológia pedig egy javaslat, hiszen van egy új típusú közönség, amely már nem olvas könyveket, de használja az internetet, ezért az internet használatának filológiai megközelítése hasznos lehet, hogy velük is lehessen kommunikálni.

A teljes interjú az eheti Magyar Narancsban olvasható, amelyre itt fizethet elő!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.