"Ki lehet mondani, hogy a fasizmusnak van jövője"

Sorköz

A történészprofesszor, Carlo Ginzburg a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan térnek vissza a fasizmus egyes elemei a mai politikában is.

Decemberben a CEU vendége volt Budapesten Carlo Ginzburg, A sajt és a kukacok című bestseller írója, az egyik legnagyobb nemzetközi tekintélyű olasz történész. A Magyar Narancsnak adott interjújában a vallás "visszatéréséről", a fasizmus jövőjéről, a fake news jelenségről, az álhírek ellen folytatott küzdelemről, az igazság kimondásának szükségességéről és a történelem politikai felhasználásáról is beszélt.

Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy a fasizmus egyes elemeinek még ma is van jövője. Melyek lennének ezek?

Carlo Ginzburg: Ez nagyon keserű állítás volt, nemcsak általánosságban, de személyes nézőpontból is. Az apám egész életében antifasiszta volt; egy náci börtönben halt meg Rómában. Rájöttem, hogy ha a fasizmust tágabb értelemben vesszük, akkor ki lehet mondani, hogy a fasizmusnak van jövője. (...)

Amit ma populizmusnak hívnak – bár ez félrevezető kifejezés – szintén ebben a perspektívában működik, és alkalmazza azt a módszert is, hogy sokszor fiktív, külső ellenségeket kreálva szólítja meg az embereket. A fasizmusra utal a vezetőre összpontosító és a bizonyítékokat figyelmen kívül hagyó propaganda is. Ebben az értelemben viszont különbözik a 19. századi autoriter rezsimektől. (...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Előadásaiban beszélt az álhírekről is mint önbeteljesítő jóslatokról, arról, hogy egy téves helyzetértékelés hogyan teremt új viselkedést, amely az eredeti, téves értékelést végül igazzá teszi. És azt állította, hogy egyfajta „elektronikus filológiával” lehetne küzdeni az álhírek ellen.

CG: Az amerikai szociológusnál, Robert K. Mertonnál találkoztam az önbeteljesítő jóslatnak ezzel a definíciójával, és lenyűgözött. Ő nem említi ugyan az álhíreket, mert jóval a fake news jelenség előtti a dolgozata, de amit állít, az segíthet megérteni a jelenséget. Az elektronikus filológia pedig egy javaslat, hiszen van egy új típusú közönség, amely már nem olvas könyveket, de használja az internetet, ezért az internet használatának filológiai megközelítése hasznos lehet, hogy velük is lehessen kommunikálni.

A teljes interjú az eheti Magyar Narancsban olvasható, amelyre itt fizethet elő!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."