"Ki lehet mondani, hogy a fasizmusnak van jövője"

Sorköz

A történészprofesszor, Carlo Ginzburg a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy hogyan térnek vissza a fasizmus egyes elemei a mai politikában is.

Decemberben a CEU vendége volt Budapesten Carlo Ginzburg, A sajt és a kukacok című bestseller írója, az egyik legnagyobb nemzetközi tekintélyű olasz történész. A Magyar Narancsnak adott interjújában a vallás "visszatéréséről", a fasizmus jövőjéről, a fake news jelenségről, az álhírek ellen folytatott küzdelemről, az igazság kimondásának szükségességéről és a történelem politikai felhasználásáról is beszélt.

Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy a fasizmus egyes elemeinek még ma is van jövője. Melyek lennének ezek?

Carlo Ginzburg: Ez nagyon keserű állítás volt, nemcsak általánosságban, de személyes nézőpontból is. Az apám egész életében antifasiszta volt; egy náci börtönben halt meg Rómában. Rájöttem, hogy ha a fasizmust tágabb értelemben vesszük, akkor ki lehet mondani, hogy a fasizmusnak van jövője. (...)

Amit ma populizmusnak hívnak – bár ez félrevezető kifejezés – szintén ebben a perspektívában működik, és alkalmazza azt a módszert is, hogy sokszor fiktív, külső ellenségeket kreálva szólítja meg az embereket. A fasizmusra utal a vezetőre összpontosító és a bizonyítékokat figyelmen kívül hagyó propaganda is. Ebben az értelemben viszont különbözik a 19. századi autoriter rezsimektől. (...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Előadásaiban beszélt az álhírekről is mint önbeteljesítő jóslatokról, arról, hogy egy téves helyzetértékelés hogyan teremt új viselkedést, amely az eredeti, téves értékelést végül igazzá teszi. És azt állította, hogy egyfajta „elektronikus filológiával” lehetne küzdeni az álhírek ellen.

CG: Az amerikai szociológusnál, Robert K. Mertonnál találkoztam az önbeteljesítő jóslatnak ezzel a definíciójával, és lenyűgözött. Ő nem említi ugyan az álhíreket, mert jóval a fake news jelenség előtti a dolgozata, de amit állít, az segíthet megérteni a jelenséget. Az elektronikus filológia pedig egy javaslat, hiszen van egy új típusú közönség, amely már nem olvas könyveket, de használja az internetet, ezért az internet használatának filológiai megközelítése hasznos lehet, hogy velük is lehessen kommunikálni.

A teljes interjú az eheti Magyar Narancsban olvasható, amelyre itt fizethet elő!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.