Szépírók Társasága: „Dóra, el a kezekkel a könyvektől!”

  • narancs.hu
  • 2020. október 9.

Sorköz

A könyvek megsemmisítése véresen komoly ügy, dermesztő emlékeket ébreszt.

„Megdöbbenéssel vegyes szánakozással figyeltük Dúró Dóra bukott politikus látványosra sikerült visszatérési kísérletét, aminek során először egy meseantológiát darált le, a »sikert« látva pedig később szét is tépett egy, tagtársunk által írt mesekönyvet” - írja lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában a Szépírók Társaságának elnöksége.

„Akár komikusnak is találhatnánk, hogy a magyar szélsőjobboldal maradványai gyerekmesékben látják meg legnagyobb ellenségüket - ha a könyvek megsemmisítése nem volna véresen komoly ügy, és nem ébresztene mindannyiunkban dermesztő emlékeket” - folytatódik a közlemény.

A Szépírók Társasága elítél minden olyan törekvést, „ami kulturális értékek, nézetek megszüntetésére irányul” - szögezik le, közleményüket pedig azzal zárják: „Dóra, el a kezekkel a könyvektől!”

Dúró Dóra két hete a Meseország mindenkié című könyvet darálta le, ma pedig összetépte Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik Á - avagy mindenki lehet más című munkáját. Mindkettőben „homoszexuális propagandát” vélt felfedezni.

A Magvető Könyvkiadó Facebook-oldalán fejezte ki szolidaritását az írókkal, és azokkal a bolti eladókkal, akiket Dúró akciói nyomán fenyegettek meg felheccelt emberek.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.