Csehy Zoltán kapta idén a Zelk Zoltán-díjat

  • narancs.hu
  • 2022. december 23.

Sorköz

Kétéves szünet után átadták az egyik legtekintélyesebb magyar költészeti elismerést.

December 18-án, a Zelk Zoltán száztizenhatodik évfordulóján, kétéves szünet után átadták az egyik legtekintélyesebb magyar költészeti elismerést, a Zelk Zoltán-díjat, amelyet idén Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus vehetett át a Zelk Zoltán Alapítvány kuratóriumi tagjaiból álló, megújult zsűri jelen lévő tagjaitól Budapesten, a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban – olvasható a lapunknak is elküldött közleményben. 

A kuratórium elnöke Forgó Zsuzsanna, tagjai: Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész, Kőrizs Imre költő, kritikus és Krupp József kritikus, irodalomtörténész.

„Csehy Zoltán életműve, szögezzük le, hatalmas. Kevesen tettek annyit kortársaink közöl a magyar költészetért, mint ő. Itt nemcsak a költői, műfordítói, irodalomtudományos művek könyvekben is közzétett sorára gondolok, hanem az irodalmi kritikákra is. Ha a szerző végre kötetbe rendezi lírakritikáit, az alatt beszakad majd az asztal, és nemcsak a mű volumene miatt. És míg verseket és kritikákat sokan írnak, addig (poszt)modern operakalauzt és svájci kulturális útinaplót csak Csehy, aki műfajokat teremt és régi műfajokba lehel új életet. A Zelk Zoltán-díjat azonban kimagasló költői munkásságáért kapja” – nyilatkozott Krupp József. 

Csehy Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus Pozsonyban született 1973. november 26-án. 1993 óta öt verseskötete jelent meg. Emellett több mint tíz műfordításkötetet, három irodalomtörténeti tárgyú monográfiát, illetve esszé, és tanulmányköteteket is kiadott. Műfordítóként elsősorban a latin, az ógörög, az olasz, a szlovák és a cseh költészet fordításával foglalkozik, de Cicerótól Poggio Bracciolinin át Martin C. Putnáig több prózai művet is tolmácsolt.

A Zelk Zoltán-díj korábbi kitüntetettjei

  • 2000 – Borbély Szilárd
  • 2001 – Kemény István
  • 2002 – Poós Zoltán
  • 2003 – Csengery Kristóf
  • 2004 – Szabó T. Anna
  • 2005 – Jász Attila
  • 2006 – Acsai Roland
  • 2007 – G. István László
  • 2008 – Jónás Tamás
  • 2009 – Villányi László
  • 2010 – Győrffy Ákos
  • 2011 – Varga Mátyás
  • 2012 – Kiss Judit Ágnes
  • 2013 – László Noémi
  • 2014 – Fehér Renátó
  • 2015 – Dékány Dávid
  • 2016 – Kőrizs Imre
  • 2017 – Krusovszky Dénes
  • 2018 – Sajó László
  • 2019 – Markó Béla

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)