Elhunyt Kertész Ákos

  • narancs.hu
  • 2022. december 22.

Sorköz

A Kossuth-díjas Sikátor és Makra szerzője kilencvenéves volt. 

Kilencvenéves korában, szerdán elhunyt a Kossuth-díjas Kertész Ákos, a Makra és a Sikátor szerzője – értesült a Magyar Hang

Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született. A zsidó családba érkezett Kertész a holokausztot gyerekként élte túl. Később  polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer. Bereményi Gézával és András Ferenccel közösen hárman írták a hetvenes évek egyik legemlékezetesebb magyar filmje, a Veri az ördög a feleségét forgatókönyvét.

Kertész kisregényei és elbeszélései a hatvanas évektől fogva jelentek meg, első regénye, a Sikátor pedig rögtön átütő siker lett, amit csak fokozott az 1971-es Makra, máig talán legismertebb műve. Utóbbi tucatnyi nyelvre fordították le, világszerte több mint egymillió példány kelt el belőle, a közelmúltban a Magyar Narancs is foglalkozott vele. 

A közéletben igazán ismertté 2011-ben vált a neve, amikor nagy vihart kavart az Amerikai Népszavában megjelenő, a magyarokat „genetikusan alattvalóként” emlegető írása. Ebben többek között Ady Endrére hivatkozott, és a holokausztban játszott magyar felelősségre hívta fel a figyelmet. A publicisztika nyomán Budapest közgyűlése határozott díszpolgári címe visszavonásáról. Kertész végül 2012-ben elhagyta az országot, Kanadában folyamodott menekültstátuszért, írja a Magyar Hang

József Attila-díjat 1972-ben és 1974-ben kapott, Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 1992-ben ítélték neki oda. Később megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, 2008-ban pedig Kossuth-díjas lett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”