Czinki Ferenc új könyve az Írók a nyomdában című sorozatban jelenik meg

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 15.

Sorköz

Minden évben egyetlen szerző limitált példányszámú kötete lát így napvilágot.

A Fehérvári Irodalmi Napok részeként, a székesfehérvári ALTO Nyomda támogatásával összesen 100 sorszámozott példányban készülő könyv nyomdai munkálatainak befejezését a közönség is megtekintheti a helyszínen. A programsorozat célja, hogy felhívják a figyelmet a nyomda, a tervezőszerkesztők és a nyomdai dolgozók szerepére a könyvkiadásban. Az esemény nyomdalátogatással, a mai nyomdaipar és korábbi évszázadokból származó nyomdai eszközök megismertetésével kezdődik, majd könyvbemutatóval folytatódik.

Az idén megjelenő kötet Czinki Ferenc Három tér – eltűnési gyakorlatok című könyve lesz (szerkesztő: Babiczky Tibor; könyvterv: Varga Gábor Farkas; fotó: Oláh Gergely Máté). A kötetben olvasható kisprózák mozaikszerűen állnak össze egy egész elbeszéléssé, Oláh Gergely Máté fotói egészítik ki a történetet, és az olvasók sorszámozott zsebkönyv formátumban juthatnak hozzá a kiadványhoz. A könyvet 2022. szeptember 21-én, szerdán 18 órakor mutatják be a Fehérvári Irodalmi Napok eseményeként. A bemutató helyszíne az ALTO Nyomda (Székesfehérvár, Irányi Dániel utca 6.), a moderátor Vágvölgyi B. András.

A sorozatban eddig Cserna-Szabó András Minden nép volt egyszer barbár és Babiczky Tibor Sötétanyag című könyve jelent meg.

  

A 2022-es FIN – Fehérvári Irodalmi Napokat idén szeptember 22. és 24. között rendezik meg, de lesz „nulladik nap” is, ami szeptember 21-re esik. A fesztivált Kemény Zsófi költő nyitja meg, őt követi Leskovics Gábor Lecsó szólókoncertje, fellép Henri Gonzo Magyar Melankolikusok című estjével, bemutatják Molnár T. Eszter, Szarka Károly és Németh Róbert új köteteit, gramofonzene mellett kóstolható meg a Parti Nagy Lajos „szakácskönyve” alapján készült menü, ott lesz Szabó Anna Rozsi legújabb szólóműsorával, az Új Magyar Képtárban pedig Törőcsik Franciska és Prieger Zsolt Pilinszky-estje lesz majd látható.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.