A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója az Indexnek adott interjút arról, hogy a megszorítások miként érintik vagy nem érintik az általa lefedett kulturális területeket és a megkezdett projekteket.
Azon túl, hogy elmondta, a PIM működése biztosítva van, itt senkit sem kell elbocsájtania, de az ingatlanfejlesztéseik "standby" módban vannak. Akárcsak az Országos Széchényi Könyvtár költöztetésének régi terve, arról ugyanis Demeter szerint jelen pillanatban nem beszélnek, hogy mikor kerülhet végleges helyére az OSZK. A digiztalizási program viszont a szívügye, úgyhogy azt próbálja gyorsítani.
Demeter említette azt is, hogy továbbra is szem előtt kellene tartani a racionalizálást, mert sok a párhuzamos struktúra. Kiemelte: "A stratégiai cél mindig ugyanaz, a taktika módosulhat, reagálva arra, ami épp változik. Szerintem a mostani nehézségek olyan változásokat hozhatnak, amikhez eddig nem tudtunk, vagy mertünk hozzányúlni", később hozzátette, hogy abban sem biztos, hogy szükségünk van ennyi kulturális intézményre.
Arról, hogy a Petőfi Kulturális Ügynökség komoly összegű ösztöndíjrendszere miként tud működni továbbra is, elmondta, hogy évi ötszázmillió forintból támogatják különféle ösztöndíjakkal a kortárs magyar szerzőket. Nagyjából száz alkotóról van szó. Elmondta, hogy ezek az ösztöndíjak a következő évben is lesznek: "megküzdöttem értük, a kétezerhuszonhármas költségvetési csomagban is benne maradtak."
Kifejtette azonban, hogy a magyar irodalom eladhatóságát a legkevésbé sem látja derűsen:
"A szerzők jelentős része azt gondolja magáról, hogy csak azért nem világhírű, mert magyarul alkot. Ez sajnos – legalábbis az én szigorúan személyes véleményem szerint – nem igaz. Nádas Péteren kívül nincs headlinerünk, tehát olyan szerzőnk, aki a világ legszűkebb irodalmi elitjéhez tartozhatna. Ezt azért merem ilyen kategorikusan kijelenteni, mert a nagy hazai kiadók sem tudnak az első vonalban is versenyképes szerzőt ajánlani. Vannak persze íróink, akiket lehet építgetni, de ez még mindig nem az első vonal" - magyarázta, hozzátéve, hogy szerinte azért nincsenek világszínvonalú íróink, mert "nem a saját történeteinket írjuk".
"A kortárs magyar irodalom jelentős része öncélú, nem irodalom, hanem irodalmi mutatvány, és amikor ezt mondom, az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában gondolkodom. A világirodalom is hasonló állapotban van."
"A legjobb fokmérője ennek, hogy a költők, írók egykori megmondó szerepét ma a stand up komikusok vették át. Abban reménykedem, hogy most, amikor Európában beüt az energiaválság, felértékelődik a könyv, mint kultúrahordozó. Éltem a Ceausescu-diktatúra alatt, és megtapasztaltam, hogy petróleumlámpa fényénél is élvezhető egy jó könyv" - tette hozzá.
Arra, hogy a könyvek is drágulnak, elmondta, hogy igyekeznek fejleszteni és elérhetőbbé tenni a könyvtári szolgáltatásokat.
A kata-törvény kapcsán arról beszélt, hogy éppen megpróbál úgy előkészíteni egy kreatívipari adózási formát a szakmai szervezetekkel, hogy azt képviselni tudják a kormány előtt. Erről elmondta, hogy ez egy kata-jellegű adóforma lehetne, melyre a teáor-szám alapján a kreatív terület szereplőire vonatkozna, olyan adóhányadot meghatározva, amely az szereplők tébéellátását és nyugdíját is garantálná.
