Eddig ismeretlen Tandori-versciklus került elő

Sorköz

A 2019-ben elhunyt költő, író, műfordító hagyatékában lappangott a hat versből álló ciklus. A Jelenkor folyóiratban publikálták.

A Korántsem farsangi tőrmellékek című, eddig sosem látott, hat versből álló ciklus 2006-ban született és különlegessége, hogy részben Mesterházy Balázs költőhöz írta - tájékoztatta Tóth Ákos, Tandori Dezső hagyatékának gondozója kedden, közleményben az MTI-t.

Tóth Ákos beszámolt arról, hogy a versciklusról szóló tanulmánya az újonnan előkerült versekkel együtt a Jelenkor irodalmi folyóirat legújabb számában jelent meg.

Tandorira egyáltalán nem volt jellemző, hogy verses kritikát írjon bárkiről, főként nem kortárs szerzőről, sőt, egy 2004-es írásában megfogadta, hogy élő költőről többé nem ír kritikát.

Hozzátette, Mesterházy Balázs azonban olyan nagy hatást gyakorolt rá a 2006-ban megjelent, Szélen balzsam című kötetével, hogy a ciklus egyik versében Tandori megköszönte pályatársának munkáját és bátorságát, miután elküldte neki a könyve egy példányát.

Tóth Ákos szerint a Szélen balzsam című kötet fő vonzerejét az Eminem-rajongó Tandori számára nemcsak a kötet egyik ciklusát adó Eminem-átiratok jelenthették, de a kötet formailag szokatlan verseiben "a vállalt és poétikailag indokolt, kimunkált érzelmesség" olyan formái voltak megtalálhatóak, amelyek felkeltették szimpátiáját és kiváltották elismerését.

A nyelv és az érzelmek viszonya kapcsán Tandori Szép Ernőt és Pilinszky Jánost említi a versciklus első versében, fiatal kollégáját, Mesterházy Balázst "imponáló költészettörténeti analógiák" sorában helyezve el, Pilinszky moll változataként, azaz szomorkásabb, drámaibb, de lágyabb hangvételű párjaként aposztrofálja - jegyezte meg a hagyaték gondozója.

A közlemény idézte Mesterházy Balázst, aki úgy vélte: "a költő a szavakból él, de vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet mit mondani. Ilyen az, amikor előkerül egy ilyen nagyívű hagyatékból származó verses kritika Tandori Dezsőtől."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.