Olvasni muszáj

Egy tétova, kezdő kertész füveskönyve, ami az életről szól

Sorköz

Szerethető, könnyű könyv a Tihamér füveskönyve, és nemcsak a kertészkedésről szól, hanem mindenről, ami az életben lényeges. Mihály Marci kötetéről F. Szabó Emese írt az Olvasni muszáj-sorozatban.

Nincs igaza Kafkának, amikor azt mondja: „Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak. Ha az olvasott könyv nem sóz egy jót a fejünkre, hogy ébredjünk, minek azt akkor egyáltalán kézbe venni?” Nincs igaza, mert vannak például ezek a félnapos könyvek, amelyeket el lehet olvasni, amíg a gyerek a medencében pancsol, vagy amíg a szakrendelésen ülünk, vagy amíg várjuk a repülőt. Szóval amikor könyv híján csak lennénk, mint a gyümölcs. Az egyik kedvencem nem is félnapos, hanem félórás, egy perverzióba hajló, morbid képregény. Hogy könyv, valójában csak kivitelezés kérdése.

Tihamér füveskönyve viszont tényleg könyv, még akkor is, ha illusztráció is van benne. Tizenkét fejezet és egy rakás betű.

Nyilván mind kezdtünk már bele olyan tevékenységbe, amihez egyáltalán nem értettünk, de valamiért mégis elkezdtük, majd sok száz munkaóra és sok százezer forint után már nem tudtunk szabadulni tőle. Nálam ilyen a barkácsolás, Tihamérnál pedig a kertészkedés. Lényeges különbség, hogy én még nem írtam meg az Így barkácsolnak a városlakó hülyék című könyvet, ellenben Tihamér megírta ugyanezt kertészkedés témakörben. Ez tehát a kiindulópont. Senki sem hal meg (kivéve néhány paradicsomot meg a gyomokat), senki se támad fel (kivéve a csokoládémentát és az aranyvesszőt), és úgy általában nem történik semmi egyéb azt leszámítva, hogy Tihamér próbálkozik.

 
Mihály Marci: Tihamér füveskönyve - Amitől a fű sem nő
Forrás: Open Books 

Tizenkét fejezet, tizenkét hónap, márciustól márciusig. Szállnak a magok, bólogatnak és dőlnek a palánták, kínosan nem nő semmi, aztán vadul minden nő, valami olyan is, amit Tihamér biztosan nem ültetett. Sokáig nézte, hogy vajon mégis mi lehet, talán gyom, de nem annak néz ki, majd rájön, hogy a komposztba dobott tökmag sarjadt ki. Szóval lett valami korlátozottan ehető tökféléje is. A nashi körte termőre fordulásához még várni kell pár évet. Rövid, lazán összefüggő bekezdések sora.

Valójában sokkal jobban járt volna anyagilag, ha elballag a boltba és szépen megvásárolja a cukkinit, tököt, dinnyét, paradicsomot és paprikát ahelyett, hogy kínlódik velük.

De hát a hobbikertészkedés nem a gazdaságosságról szól, hanem minden másról. A teremtésről, a gondozásról, a várakozásról.

Hogy a szellemi munkát végző bekoszolja a kezét és végre csinál valamit. Még akkor is, ha a kertészetekben és a szomszédnál is minden sokkal jobban néz ki. Egy kicsit mind Tihamérok vagyunk.

Mihály Marci: Tihamér füveskönyve - Amitől a fű sem nő. Open Books, 2023, 159 oldal. 4999 Ft

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.