Sorköz

Épp tíz éve történt, hogy hét kérdést tettünk fel Esterházy Péternek. A címben szereplő megállapítást orrpszichózisának tulajdonította.

Alekszej Navalnij önéletrajzi kötete nem csak az ellenzéki politikus portréja. Állókép a putyinizálódott Oroszországról, amely épp azon recept nyomán formálódott diktatúrává, amelyet Orbán Viktor ún. szuverenista törekvéseivel másol.

A poszthumanista gondolkodók szerint a világ mai állapotában nem érvényesek többé a humanizmus hagyományos fogalmai, és az embert nem képzelhetjük a világ urának: újra kell definiálnunk magunkat és a viszonyunkat más létezőkhöz. Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió filozófusokkal beszélgettünk – éppen öt éve.

Virginie Despentes francia írónő indulásakor komoly indulatokat gerjesztett Franciaországban és külföldön is. Ahhoz képest a Kedves idióta szinte szelíd, a kiegyezés útjait kereső regény.

Az Utak a senkiföldjén című könyv tizenhét ember történetén keresztül mutatja meg, milyen volt 80 éve Budapest ostroma és a kitörés. Lehet ítélkezni.

A rendszerváltás után újjászülető Budapestről a Condé Nast Traveler közölt egy riportot, ahhoz készült a kép. 

Nyolc évvel ezelőtt jelentek meg Király Istvánnak, az irodalomtörténésznek és Ady-szakértőnek, a Kádár-kor befolyásos kultúrpolitikusának titkos naplói, amelyekben egy vívódó, önmagával küszködő korifeus képe jelenik meg előttünk. Idézzük fel róla Tamás Gáspár Miklós cikkét 2017-ből.

Egy új fényképészeti technológia és a mesterséges intelligencia felhasználásával.

Nagyalakú, illusztrált kiadványban jelentek meg a népszerű horrorszerző alapművei, aki életében nem volt túl népszerű, de halála után senki sem tudta kivonni magát a hatása alól.

A kizárólag közösségi adakozásból osztott díjakban és jutalmakban 10 író és költő részesült. 

Elena Ferrantét gyakran kérdezik arról, kik gyakorolták rá a legnagyobb irodalmi hatást. Ilyenkor elmeséli, hogy 12–13 évesen meg volt róla győződve, hogy egy jó könyvnek csakis férfi lehet a főszereplője. És ez lehangolta. Idézzük fel Tönkő Vera cikkét a Ferrante-hatásról.

Csak a közös halált tudták elképzelni férjével, Szobotka Tiborral, aki az egyetlen volt, aki felébresztette Szabó Magdában az erotikus lényt. Idézzük fel Karafiáth Orsolya cikkét az Ásatás-sorozatban!