2045: Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, Európa nemzetközi nagyhatalommá válik

Publicisztika

Képzeljük el, hogy 2045-ben Ukrajna elfoglalja helyét az addigra jelentősen átalakult Európa közösségében, és az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Szerzőnk innen visszatekintve meséli el, 2025-től hogy jutottunk idáig. Egy elvben lehetséges, és főleg Európa számára meglehetősen optimista forgatókönyv.

2045. január 1-én Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, a csatlakozási szerződést 2044. augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének ünnepnapján írták alá. Addig azonban tömény két évtized vezetett: a 2020-as években váratlan fordulatokban gazdag események alakították át a Föld, és benne Európa politikai arculatát. Az EU transzkontinentális politikai, gazdasági és katonai nagyhatalom lett, társult szerződéssel csatlakozott hozzá Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália is. A NATO jelentősen vesztett a súlyából, miután az Egyesült Államok megvonta a finanszírozásának java részét, és az egykori elnök, Donald Trump idején elkezdett vámháború következtében jelentős gazdasági nehézségek is sújtották. Kína de facto megszerezte a posztszovjet közép-ázsiai területeket, és széles körű megegyezésre jutott Európával. Magyarország kis híján kihullott az EU-ból, de a bekövetkezett politikai változás nyomán, ha nagy veszteségekkel is, elkezdte helyreállítani pozícióját.

A kontinens ezredforduló utáni legválságosabb időszaka akkor kezdődött, amikor a Szovjetuniót visszavágyó Vlagyimir Putyin orosz elnök megtámadta Ukrajnát. A látványosan összezáró, de intézkedéseiben késlekedő és erélytelen EU és az Egyesült Államok közötti összhang 2025 elején felbomlott, miután ismét Donald Trump került a Fehér Házba. Az elnök 2025 tavaszán felforgatta az egész világot egy globális vámháború kirobbantásával, Ukrajna kapcsán pedig látványosan kezdett Putyinhoz közeledni. Mindkét ügyben gyakorlatilag huszonnégy óránként változtatta meg véleményét.

Trump megválasztása előtt azt ígérte, „egy nap alatt” eléri az ukrajnai békét, de ebből semmi nem lett, az elnök pedig még a Krím-félsziget hovatartozásával kapcsolatban is rendszeresen változtatta a véleményét. Egy idő után arra jutott, hogy Putyin talán mégse akar véget vetni a háborúnak, és hogy másképp kéne bánnia vele – miközben a tűzszünet érdekében hajlandónak mutatkozott lényegében az összes putyini feltétel elfogadására. A „béketárgyalásokon” végighúzódó üzleti gondolkodás egyik jellegzetes vonása volt az ukrajnai ritkaföldfémek – és esetleg más nyersanyagok – hasznosításának megszerzése, utólagosan a korábbi elnök idején nyújtott segélyekért. A február végi vérfagyasztó fehér házbeli Trump-Vance-Zelenszkij-sajtóesemény láttán a szakértők azonban megértették, hogy a „sajtótájékoztatót” motiváló, a ritkaföldfémekre vonatkozó javasolt „üzlet” értelmetlen, és csak politikai színháznak tekinthető.

Ukrajnában ugyanis nincsenek olyan ritkaföldfém-érc-lelőhelyek, amelyek gazdaságilag életképes módon bányászhatók lennének, és az egyetlen, ismeretlen méretű vagy minőségű ritkaföldfém-lelőhely Azov közelében található, amely akkor már orosz ellenőrzés alatt állt. Ennek ellenére Trump megkötötte Ukrajnával a szerződést, amelyről később ki is derült, hogy semmire nem alkalmas. Az amerikai elnök végül több hónapos kötélhúzás végén – sosem ismerve be, hogy a ravasz KGB-s Putyin túljárt az ő „stabil zsenijén” –, megsértődve, korábbi fenyegetését beváltva kiszállt az ukrajnai békéltetésből. 

Szintén a ritkaföldfémvagyon megszerzése lett volna – a sziget katonai stratégiai jelentősége mellett – Trump Grönland bekebelezéséért indított politikai küzdelmének kiváltó oka is, becslések alapján ugyanis az egész sziget akár annyi ritkaföldfémoxiddal is rendelkezhet, mint Kína. Az amerikai elnök nyersen elővezetett akvizíciós-annexiós ajánlatai ellenére ez a terv is végül füstbe ment a grönlandiak határozott elutasítása mellett Trump növekvő otthoni nehézségei miatt. 

Visszafelé sül el a vámháború 

A vámháború ugyanis az amerikai elnök terveivel ellentétesen alakult 2025 második felétől. Hamar beigazolódni látszottak azok a vélemények, hogy alapvetően hibás Trump elképzelése, hogy visszarepítse az országot az 1950-70-es évekbe, és újraiparosítással állítsa helyre Amerika „korábbi nagyságát”. A Kínával szemben 145 százalékra emelt (válaszul 125 százalékos) vámok romboló hatását látva Trump hamarosan hátrálni kezdett, ugyanis már az intézkedés első heteiben elindult az áremelkedés Amerikában, először az online vásárlásoknál. Az Amazonon például közel ezer termék ára emelkedett átlagosan 30 százalékkal, a kínai Temu és Shein dömpingáras platformokon is 400-500 százalékos drágulás következett be. Sok hónapos huzavona után végül termékcsoportonként eltérő, átlagosan 50 százalékos rátákban egyeztek meg Kínával. Az EU esetében Trump szintén retirálni kényszerült, és végül az eredetileg tervezettnél alacsonyabb vámrátában egyeztek meg. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.