2045: Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, Európa nemzetközi nagyhatalommá válik

Publicisztika

Képzeljük el, hogy 2045-ben Ukrajna elfoglalja helyét az addigra jelentősen átalakult Európa közösségében, és az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Szerzőnk innen visszatekintve meséli el, 2025-től hogy jutottunk idáig. Egy elvben lehetséges, és főleg Európa számára meglehetősen optimista forgatókönyv.

2045. január 1-én Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, a csatlakozási szerződést 2044. augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének ünnepnapján írták alá. Addig azonban tömény két évtized vezetett: a 2020-as években váratlan fordulatokban gazdag események alakították át a Föld, és benne Európa politikai arculatát. Az EU transzkontinentális politikai, gazdasági és katonai nagyhatalom lett, társult szerződéssel csatlakozott hozzá Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália is. A NATO jelentősen vesztett a súlyából, miután az Egyesült Államok megvonta a finanszírozásának java részét, és az egykori elnök, Donald Trump idején elkezdett vámháború következtében jelentős gazdasági nehézségek is sújtották. Kína de facto megszerezte a posztszovjet közép-ázsiai területeket, és széles körű megegyezésre jutott Európával. Magyarország kis híján kihullott az EU-ból, de a bekövetkezett politikai változás nyomán, ha nagy veszteségekkel is, elkezdte helyreállítani pozícióját.

A kontinens ezredforduló utáni legválságosabb időszaka akkor kezdődött, amikor a Szovjetuniót visszavágyó Vlagyimir Putyin orosz elnök megtámadta Ukrajnát. A látványosan összezáró, de intézkedéseiben késlekedő és erélytelen EU és az Egyesült Államok közötti összhang 2025 elején felbomlott, miután ismét Donald Trump került a Fehér Házba. Az elnök 2025 tavaszán felforgatta az egész világot egy globális vámháború kirobbantásával, Ukrajna kapcsán pedig látványosan kezdett Putyinhoz közeledni. Mindkét ügyben gyakorlatilag huszonnégy óránként változtatta meg véleményét.

Trump megválasztása előtt azt ígérte, „egy nap alatt” eléri az ukrajnai békét, de ebből semmi nem lett, az elnök pedig még a Krím-félsziget hovatartozásával kapcsolatban is rendszeresen változtatta a véleményét. Egy idő után arra jutott, hogy Putyin talán mégse akar véget vetni a háborúnak, és hogy másképp kéne bánnia vele – miközben a tűzszünet érdekében hajlandónak mutatkozott lényegében az összes putyini feltétel elfogadására. A „béketárgyalásokon” végighúzódó üzleti gondolkodás egyik jellegzetes vonása volt az ukrajnai ritkaföldfémek – és esetleg más nyersanyagok – hasznosításának megszerzése, utólagosan a korábbi elnök idején nyújtott segélyekért. A február végi vérfagyasztó fehér házbeli Trump-Vance-Zelenszkij-sajtóesemény láttán a szakértők azonban megértették, hogy a „sajtótájékoztatót” motiváló, a ritkaföldfémekre vonatkozó javasolt „üzlet” értelmetlen, és csak politikai színháznak tekinthető.

Ukrajnában ugyanis nincsenek olyan ritkaföldfém-érc-lelőhelyek, amelyek gazdaságilag életképes módon bányászhatók lennének, és az egyetlen, ismeretlen méretű vagy minőségű ritkaföldfém-lelőhely Azov közelében található, amely akkor már orosz ellenőrzés alatt állt. Ennek ellenére Trump megkötötte Ukrajnával a szerződést, amelyről később ki is derült, hogy semmire nem alkalmas. Az amerikai elnök végül több hónapos kötélhúzás végén – sosem ismerve be, hogy a ravasz KGB-s Putyin túljárt az ő „stabil zsenijén” –, megsértődve, korábbi fenyegetését beváltva kiszállt az ukrajnai békéltetésből. 

Szintén a ritkaföldfémvagyon megszerzése lett volna – a sziget katonai stratégiai jelentősége mellett – Trump Grönland bekebelezéséért indított politikai küzdelmének kiváltó oka is, becslések alapján ugyanis az egész sziget akár annyi ritkaföldfémoxiddal is rendelkezhet, mint Kína. Az amerikai elnök nyersen elővezetett akvizíciós-annexiós ajánlatai ellenére ez a terv is végül füstbe ment a grönlandiak határozott elutasítása mellett Trump növekvő otthoni nehézségei miatt. 

Visszafelé sül el a vámháború 

A vámháború ugyanis az amerikai elnök terveivel ellentétesen alakult 2025 második felétől. Hamar beigazolódni látszottak azok a vélemények, hogy alapvetően hibás Trump elképzelése, hogy visszarepítse az országot az 1950-70-es évekbe, és újraiparosítással állítsa helyre Amerika „korábbi nagyságát”. A Kínával szemben 145 százalékra emelt (válaszul 125 százalékos) vámok romboló hatását látva Trump hamarosan hátrálni kezdett, ugyanis már az intézkedés első heteiben elindult az áremelkedés Amerikában, először az online vásárlásoknál. Az Amazonon például közel ezer termék ára emelkedett átlagosan 30 százalékkal, a kínai Temu és Shein dömpingáras platformokon is 400-500 százalékos drágulás következett be. Sok hónapos huzavona után végül termékcsoportonként eltérő, átlagosan 50 százalékos rátákban egyeztek meg Kínával. Az EU esetében Trump szintén retirálni kényszerült, és végül az eredetileg tervezettnél alacsonyabb vámrátában egyeztek meg. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.