Sztojka Attila romaügyi államtitkárnak márciusban meglepően derekas felszólalása volt a parlamentben. Mint mondta, a romaügy nem lehet ideológiai kérdés. Az etnicizálás valójában radikalizálódást jelent. Az esélypolitikában nem azért segítik a hátrányos helyzetűeket, mert romák, hanem mert az élethelyzetük megkívánja. A Mi Hazánknak címezve hozzátette, az a hozzáállás, amit a párt tanúsít, semmi másra nem jó, csak a nemzet megosztására. „Ha egy bűncselekmény történik, az nem etnikai alapon történik. Sőt, a magyar jogrendben, akár egy roma származású követ el bűncselekményt, az nem jelent sem kevesebb, sem nagyobb büntetési tételt. Éppen azért, mert a bűncselekményt kell megnézni, és az alapján kell ítéletet hozni. Azzal, hogy etnicizálják az ilyen eseteket, sajnálatosan egy közösséget igyekeznek megbélyegezni, ami nem helyénvaló” – fogalmazott.
Majd rátért arra, hogy egyes, a Mi Hazánkhoz köthető egyesületek tagjai önbíráskodást folytatnak, ami nagyon komoly problémát vet fel.
„Önök ne vegyét át a rendőrség szerepét, mert nem ez az önök dolga!”
– fogalmazott.
Ugyanez a Sztojka Attila korábbi kormánybiztosként és a Cigány Közösségek Szövetségének (CiKöSz) elnökeként nemigen szólalt fel az olyan romák széles körét felháborító ügyek miatt, mint amikor Budaházy György kegyelmet kapott Novák Katalintól. Szintén nem nyilatkozott, amikor Orbán Viktor a szélsőjobboldali szavazótárbornak tett gesztusokat: ilyen volt a készpénzhasználat jogának Alaptrövényben történő rögzítése, vagy amikor Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk elnökével lekezelt a közmédia épületében. Pár hete, a debreceni focidrukkerek nyíregyházi vonulása során elhangzott és nagy nyilvánosságot kapott rasszista szólamai után is csak annyit mert közölni közösségi oldalán, hogy „legyünk szurkolók ésszel és szívvel, ne gyűlölettel és sértéssel”. Mégis, körülbelül tíz percig megmutatkozott, hogy a hazai cigányság jó részét magába foglaló NER-világban feszültség mutatkozik a szélsőjobboldal miatt, miközben Orbán Viktor épp most készül a radikális nézeteket vallók szavazatait behúzni.
Belügy vs. „Bűnvadászok”
De miért mondta azt az államtitkár, hogy a Mi Hazánk ne vegye át a rendőrség szerepét? Nos, a párt és a hozzá köthető civil szervezet, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) pár hete beröffentette YouTube-csatornáját: a radikálisok olyan eseteket dolgoznak fel és mutatnak be, amikor az ún. „Bűnvadászok” vélhetően illegálisan ingatlanokba tartózkodó személyeket lakoltatnak ki. A csapat a MÖM tagjaiból és a Mi Hazánk politikusaiból áll, pár esetben Toroczkai László is megjelent ezeken az akciókon. A videókat nézve nem nehéz látni, hogy burkolt cigányellenességről van szó, vagyis a párt erre építhet a választásokig. Ahogyan teszi ezt más módokon is, például cigányok lakta településeken történő vonulásaival.
A témát hosszú cikkben, szakjogászokat megszólaltatva elemeztük: ugyanis bár érthető a tulajdonosok felháborodása, az ilyen önbíráskodás kilép a jogállami keretekből. Hiába beszélünk egy létező jelenségről, a hivatalos eljárás pedig bonyolult és hosszadalmas, civil szervezetek nem helyezkedhetnek a bűnüldöző szervek, valamint az igazságszoltáltatás helyébe. Sztojka Attila, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára beszéde is erről tanúskodik.
Ennek ellenére előfordulhatott egy olyan eset, hogy egy fővárosi „kilakoltatás” során a kiérkező rendőrt a „Bűnvadászok” vezetője – aki egyébként a Mi Hazánk önkormányzati képviselője – leteremtette, amikor a hatósági személy felhívta a figyelmet a jogellenes tevékenyésgükre. Nem is sikerült elérnie, hogy távozzon az épületből. A kellemetlen képsorok nem öregbítették a rendőrség jó hírnevét.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
