75 éves az ország leggazdagabb múlttal rendelkező kiadója, a Móra Könyvkiadó

  • narancs.hu
  • 2025. január 22.

Sorköz

Az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja, a Móra Kiadó 2025-ben ünnepli a 75. születésnapját. A klasszikus gyermekirodalmi alapokra építkezve gazdagodik kortárs alkotók köteteivel ma is a kínálat. A kiadó rendezvényekkel, kiadványokkal, az olvasóközönséget megszólító online aktivitással varázsolja ünnepivé a jeles évfordulót.

Egykor a New York Palota harmadik emeletén dolgoztak az Ifjúsági Kiadó szerkesztői, amely 1950. július 21-én alapult. Az ország első gyermekkönyvkiadójaként olyan szellemi és alkotóműhely volt, amelyben a hazai gyermekirodalom legfontosabb alapkövei jöttek létre. Janikovszky Éva, Kormos István, Lázár Ervin, Szabó Magda, illetve Szepes Mária történeteihez a mai gyerekek is tudnak kapcsolódni. Az Ifjúsági Kiadóban kiemelt szempont volt a könyvek esztétikai nevelésben betöltött szerepe is, elismert képzőművészek illusztrációi gazdagítják a klasszikus köteteket. Reich Károly Vackorját vagy F. Győrffy Anna Pöttyös Panniját ma is felismerik az ovisok, de az olvasók könnyen felidézik Hincz Gyula Bóbita-illusztrációit vagy Réber László jellegzetes vonalas rajzait is. 1958-tól ismeretterjesztő könyvek is bekerültek a portfólióba.

A hazai és külföldi alkotók hősei ma is inspirálnak bennünket:

Vuk, Laci piros oroszlánja, Nemecsek Ernő, Kőnig tanár úr, Bornemissza Gergő, a két Lotti, Harisnyás Pippi vagy akár Momo, a kis csavargólány története ma is fontos témákat vet fel.

A Móra nevéhez köthetők olyan korábbi sorozatok, mint a pöttyös és csíkos könyvek vagy a jelenleg is aktív Már tudok olvasni, illetve a Tesz-Vesz város sorozat kötetei és az Asterix-képregények. A kiadó által képviselt klasszikus értékek és a gyermekirodalmat ma is meghatározó alapművek mellett 1960-tól kezdve az újdonságok is egyre nagyobb teret kaptak.

 
Egy ikonikus kiadvány, a Micimackó a jubileumi alkalomra készült fantáziaétellel
Fotó: Bach Máté
 

Noha a kiadó a Kádár-rendszerben lehetett a „legforgalmasabb”, 1989 után is aktív maradt. A rendszerváltás után, 1993-ban alakult részvénytársasággá, 2012-ben tulajdonrészt vásárolt a Csimota Kiadóban, a Cerkabellában és a Két Egér Könyvekben, később pedig a Berger Kiadó is csatlakozott a kiadói csoporthoz. A Móra alapító-tulajdonos volt a rangos nemzetközi elismerésekkel rendelkező Móra-BookR Kids digitális kiadóban. Miután a kiadó 2017-ben a Jókai u. 6. szám alatti Corner Six irodaházba költözött, részt vett a Hatszín Teátrum létrehozásában. Ezen a helyszínen mintaboltot is nyitott, Móra Book Point néven. 2018-tól a Dinasztia Tankönyvkiadó megvásárlásával belépett az edukációs termékek piacára. Átvette és tovább gondozza a LÜK játékos termékcsaládot, illetve az országos LÜK tanulmányi versenyt. 2021-ben a kiadói csoport részeként életre hívta a Trend Kiadót, hogy a Móra szerzőinek a felnőttek számára írt művei is az őket megillető helyet kapják a kínálatban. 2023-ban a Naphegy Kiadó átvételével további kortárs kiadványokkal bővült a Móra választéka.

 
Lovász Andrea, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője
Fotó: Bach Máté
 

A kiadó széles portfóliójában gyermekek és kamaszok,  szülők, illetve pedagógusok számára kínál kiadványokat. A lapozóktól és babakönyvektől kezdve a mese- és versgyűjteményeken, képregényeken és képes regényeken, regényeken keresztül egészen a foglalkoztatókig, az otthoni vagy intézményi gyakorlásban hasznos kiadványokig, illetve a gyermeknevelésben segítséget jelentő kötetekig terjed a kínálata. Újabb sorozatai közé tartoznak a Brúnó-könyvek, a Kerekítő könyvcsalád, a Babageometria, valamint a Kicsi Mimi-sorozat. A kiadó szem előtt tartja a különböző olvasókorosztályok igényeit is. A még lassabban olvasók számára képes regények, a kiskamaszoknak a #BFF sorozat jelenthet izgalmas olvasásélményt. A MóraEdu almárka képviseli az edukációs termékeket, míg a MóraFun a széles körben ismert brandek − Mancs Őrjárat, Bing, Gabi babaháza, Thomas, a gőzmozdony − mesés kiadványait tartalmazza.

Évfordulós programok

A jubileumra egy, a 75 évet felidéző antológia, amelyben a klasszikus művek mellett kortárs, illetve pályakezdő szerzők alkotásai is megjelennek, őszre pedig egy további meglepetéskiadvány várható. Készül egy online gyermekirodalmi naptár is, amely főként a pedagógusoknak és a diákoknak lesz segítségére. Február 22-én fergeteges családi napot tervez a kiadó előadásokkal, játékos és kézműves-foglalkozásokkal, ahol a gyerekek a kedvenc meséik szerzőivel is találkozhatnak majd. Májusban a Csíkszeredai Könyvvásáron ünnepel a Móra Kiadó, októberben pedig a partnerei számára szervez ünnepi gálaestet.

A programokon kívül több születésnapi együttműködést is tervez a kiadó. A budapesti KönyvBár & Restaurant is készül „Móra 75” degusztációs menüvel („Szürke urak” – Michael Ende: Momo; „Szív Királynő” – Lewis Carroll: Alíz Csodaországban; „Nyúlvacsora” – Eric Knight: Lassie hazatér; „Róka” – Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg; „Méz, méz, méz” – A. A. Milne: Micimackó), amely február 22-ig érhető el. A Móra Kiadó együttműködik majd könyvtárakkal, az Azolo (Az olvasás órája) programmal, valamint az UNICEF-fel is. Közös élménynapot szervez továbbá a Magyar Színházzal Harisnyás Pippi 80. és Fekete István 125. születésnapja alkalmából.

 
A kis herceg a jubileumi alkalomra készült fantáziaétellel
Fotó: Bach Máté/Móra Könyvkiadó

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.