75 éves az ország leggazdagabb múlttal rendelkező kiadója, a Móra Könyvkiadó

  • narancs.hu
  • 2025. január 22.

Sorköz

Az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja, a Móra Kiadó 2025-ben ünnepli a 75. születésnapját. A klasszikus gyermekirodalmi alapokra építkezve gazdagodik kortárs alkotók köteteivel ma is a kínálat. A kiadó rendezvényekkel, kiadványokkal, az olvasóközönséget megszólító online aktivitással varázsolja ünnepivé a jeles évfordulót.

Egykor a New York Palota harmadik emeletén dolgoztak az Ifjúsági Kiadó szerkesztői, amely 1950. július 21-én alapult. Az ország első gyermekkönyvkiadójaként olyan szellemi és alkotóműhely volt, amelyben a hazai gyermekirodalom legfontosabb alapkövei jöttek létre. Janikovszky Éva, Kormos István, Lázár Ervin, Szabó Magda, illetve Szepes Mária történeteihez a mai gyerekek is tudnak kapcsolódni. Az Ifjúsági Kiadóban kiemelt szempont volt a könyvek esztétikai nevelésben betöltött szerepe is, elismert képzőművészek illusztrációi gazdagítják a klasszikus köteteket. Reich Károly Vackorját vagy F. Győrffy Anna Pöttyös Panniját ma is felismerik az ovisok, de az olvasók könnyen felidézik Hincz Gyula Bóbita-illusztrációit vagy Réber László jellegzetes vonalas rajzait is. 1958-tól ismeretterjesztő könyvek is bekerültek a portfólióba.

A hazai és külföldi alkotók hősei ma is inspirálnak bennünket:

Vuk, Laci piros oroszlánja, Nemecsek Ernő, Kőnig tanár úr, Bornemissza Gergő, a két Lotti, Harisnyás Pippi vagy akár Momo, a kis csavargólány története ma is fontos témákat vet fel.

A Móra nevéhez köthetők olyan korábbi sorozatok, mint a pöttyös és csíkos könyvek vagy a jelenleg is aktív Már tudok olvasni, illetve a Tesz-Vesz város sorozat kötetei és az Asterix-képregények. A kiadó által képviselt klasszikus értékek és a gyermekirodalmat ma is meghatározó alapművek mellett 1960-tól kezdve az újdonságok is egyre nagyobb teret kaptak.

 
Egy ikonikus kiadvány, a Micimackó a jubileumi alkalomra készült fantáziaétellel
Fotó: Bach Máté
 

Noha a kiadó a Kádár-rendszerben lehetett a „legforgalmasabb”, 1989 után is aktív maradt. A rendszerváltás után, 1993-ban alakult részvénytársasággá, 2012-ben tulajdonrészt vásárolt a Csimota Kiadóban, a Cerkabellában és a Két Egér Könyvekben, később pedig a Berger Kiadó is csatlakozott a kiadói csoporthoz. A Móra alapító-tulajdonos volt a rangos nemzetközi elismerésekkel rendelkező Móra-BookR Kids digitális kiadóban. Miután a kiadó 2017-ben a Jókai u. 6. szám alatti Corner Six irodaházba költözött, részt vett a Hatszín Teátrum létrehozásában. Ezen a helyszínen mintaboltot is nyitott, Móra Book Point néven. 2018-tól a Dinasztia Tankönyvkiadó megvásárlásával belépett az edukációs termékek piacára. Átvette és tovább gondozza a LÜK játékos termékcsaládot, illetve az országos LÜK tanulmányi versenyt. 2021-ben a kiadói csoport részeként életre hívta a Trend Kiadót, hogy a Móra szerzőinek a felnőttek számára írt művei is az őket megillető helyet kapják a kínálatban. 2023-ban a Naphegy Kiadó átvételével további kortárs kiadványokkal bővült a Móra választéka.

 
Lovász Andrea, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője
Fotó: Bach Máté
 

A kiadó széles portfóliójában gyermekek és kamaszok,  szülők, illetve pedagógusok számára kínál kiadványokat. A lapozóktól és babakönyvektől kezdve a mese- és versgyűjteményeken, képregényeken és képes regényeken, regényeken keresztül egészen a foglalkoztatókig, az otthoni vagy intézményi gyakorlásban hasznos kiadványokig, illetve a gyermeknevelésben segítséget jelentő kötetekig terjed a kínálata. Újabb sorozatai közé tartoznak a Brúnó-könyvek, a Kerekítő könyvcsalád, a Babageometria, valamint a Kicsi Mimi-sorozat. A kiadó szem előtt tartja a különböző olvasókorosztályok igényeit is. A még lassabban olvasók számára képes regények, a kiskamaszoknak a #BFF sorozat jelenthet izgalmas olvasásélményt. A MóraEdu almárka képviseli az edukációs termékeket, míg a MóraFun a széles körben ismert brandek − Mancs Őrjárat, Bing, Gabi babaháza, Thomas, a gőzmozdony − mesés kiadványait tartalmazza.

Évfordulós programok

A jubileumra egy, a 75 évet felidéző antológia, amelyben a klasszikus művek mellett kortárs, illetve pályakezdő szerzők alkotásai is megjelennek, őszre pedig egy további meglepetéskiadvány várható. Készül egy online gyermekirodalmi naptár is, amely főként a pedagógusoknak és a diákoknak lesz segítségére. Február 22-én fergeteges családi napot tervez a kiadó előadásokkal, játékos és kézműves-foglalkozásokkal, ahol a gyerekek a kedvenc meséik szerzőivel is találkozhatnak majd. Májusban a Csíkszeredai Könyvvásáron ünnepel a Móra Kiadó, októberben pedig a partnerei számára szervez ünnepi gálaestet.

A programokon kívül több születésnapi együttműködést is tervez a kiadó. A budapesti KönyvBár & Restaurant is készül „Móra 75” degusztációs menüvel („Szürke urak” – Michael Ende: Momo; „Szív Királynő” – Lewis Carroll: Alíz Csodaországban; „Nyúlvacsora” – Eric Knight: Lassie hazatér; „Róka” – Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg; „Méz, méz, méz” – A. A. Milne: Micimackó), amely február 22-ig érhető el. A Móra Kiadó együttműködik majd könyvtárakkal, az Azolo (Az olvasás órája) programmal, valamint az UNICEF-fel is. Közös élménynapot szervez továbbá a Magyar Színházzal Harisnyás Pippi 80. és Fekete István 125. születésnapja alkalmából.

 
A kis herceg a jubileumi alkalomra készült fantáziaétellel
Fotó: Bach Máté/Móra Könyvkiadó

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.