Óriási siker Szlovákiában a 90-es évek hírhedt maffiafőnökéról szóló film második része

Mikrofilm

Mikuláš Černák történetének első epizódja, a Miki után a folytatás is megtölti a mozikat: a Černák minden idők legsikeresebb filmje lett északi szomszédunknál.

Mikuláš Černák alakja itthon sem ismeretlen: a kilencvenes évek szlovákiai maffiájának egyik leghírhedtebb tagjáról a magyar sajtó is többször beszámolt. Ő az, akit annak idején a szlovákiai alvilág egyik legbefolyásosabb keresztapájának, a besztercebányai alvilági élet főnökének tartottak. 1993-ban, 27 évesen ölt először, 1997-ben ő gyilkolta meg Dunaszerdahelyen Hodossy Rudolf ugyancsak alvilági körökben mozgó bűnözőt, akinek a fejét egy virágládában hagyta a város központjában.

Ugyanebben az évben tartóztatták le, tizenkét évvel később pedig hat gyilkosságot és egy gyilkosságra való felbujtást tudtak rábizonyítani. A rendőrség szerint ettől jóval több köthető a nevéhez, ő maga tizenhat gyilkosságot vallott be; ennyi is elég volt azonban ahhoz, hogy életfogytiglani börtönre ítéljék. Legutóbb épp egy hónapja cikkeztek róla annak kapcsán, hogy már 28 évet ült börtönben, az ország törvényei szerint pedig az életfogytiglanra ítéltek 25 év után kérvényezhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. Černák élt is a lehetőséggel. „Nem foglalkozunk a 90-es évekkel, a gyűlölettel. Mindenki, aki normális és nem pszichopata, az tudomásul veszi, hogy egy rossz időszak volt, rossz döntésekkel, amelyekkel mindegyikünknek el kellett számolnunk. Voltak áldozatok, ezt nem vitatom” – mondta a meghallgatásán.

Mikuláš Černák azonban nemcsak emiatt került mostanában a címlapokra Szlovákiában. Életéből filmet forgattak, amelyet a Cineuropa máris „a szlovák A keresztapaként” aposztrofál. Ez azt mutatja be, hogyan vált a főhős hétköznapi emberből az ország egyik legrettegettebb maffiavezérévé, akinek keze a legfelsőbb körökig is elér. A kétrészes sagát Jakub Kroner rendezte, aki készített már szatirikus animációs filmet egy Lakatos Pista nevű, világot megváltó gettómessiásról (LokalFilmis), de főleg romantikus vígjátékairól és sorozatairól ismert. A Černák-sztori első részét, a Mikit 2024-ben mutatták be a szlovák mozikban. A filmre közel 380 ezer jegyet adtak el, amivel majdnem 3 milliós bevételt hozott. Kroner eredetileg egyetlen filmben akarta elmesélni Černák életét, csak később döntött a dupla mozi mellett. Az első rész a főhős korai éveit mutatja be, az idén bemutatott Černák pedig azt, hogyan konszolidálódott hatalma, majd bukott el. A főszerepet, ahogy arra a Filmgalaxy felhívta a figyelmet, egy népszerű szlovák színész, Milan Ondrík alakítja. Vele a magyar nézők legutóbb Iveta Grofova Emma és a halálfejes lepke című filmjében találkozhattak, melyben Dusan kapitányt alakította, de játszott a 2023-as Visszaállítási pontban és a 2017-es Mária Terézia sorozatban is.

A jelek szerint a folytatás még az elsőnél is nagyobb sikert aratott: bemutató hétvégéjén minden idők legjobb eredményét aratta a kasszáknál, még az eddigi rekordtartó Bosszúállók: Végjátékot is lenyomva. A kezdeti érdeklődést ráadásul sikerült is fentartania,

így mára ez vált Szlovákia modernkori történelmének legsikeresebb filmjévé a mozikban.

Ehhez nemcsak elődjét, a Mikit kellett megelőznie, hanem az Avatar: A víz útját (407 ezer jegy és 3,16 millió eurós bevétel) és az Agymanók 2-t (401 ezer eladott jegy és 2,77 millió euró bevétel) is. Jelenleg a Černák 416 ezer eladott jegynél és több mint 3,3 millió eurós bevételnél jár. Mindehhez minden bizonyára az is hozzájárult, hogy a szabadon bocsátásával kapcsolatban ismét előkerült Černák neve.

A közönségsiker ellenére azonban a film megítélése mégsem egyértelmű. A szlovák kritikusok szerint ugyanis Kroner filmjei hőst csinálnak egy kegyetlen bűnözőből, és a gyilkosságait is inkább dicsőítik mint elítélik – ez visszatérő kritika szokott lenni a maffiamoziknál. A film producere, Zuzana Mistríková szerint azonban a filmeknek nem az a céljuk, hogy igazolják Černák bűntetteit, inkább felhívják a figyelmet a körülményekre, hogy egy hozzá hasonló alak ilyen magas pozíciót érhetett el. Ráadásul mivel korai éveit is ábrázolják, azt is bemutatják, hogy a hozzá hasonló emberek nem gonosznak születtek, hanem élethelyzetük és lehetőségeik formálják azzá őket.

Azt azonban az elmarasztaló írások is elismerik, hogy a Miki és a Černák látványos, végig izgalmas alkotások, melyeket Ondrík alakítása cipel a hátán. Szintén a javára írják, hogy a szakértők szerint meglehetősen pontos képet fest a szlovák alvilág működéséről – nem véletlen tehát a 18-as korhatárkarika, amit kapott. A Napunk magyar nyelvű kritikája kissé túlzónak tartja azokat a hangokat, melyek az erőszak dicsőítése miatt ítélik el a filmet. „Mert akárhogy is nézzük, Mikuláš Černák maffiabirodalma a kilencvenes évek szlovákiai társadalmi berendezkedésének és politikai garnitúrájának, a meggyengített rendőrségnek és az emberek közti szolidaritás hiányának a terméke volt. Ő ’csak’ élt a lehetőségekkel, és mivel ’tehetségesebb’ és kegyetlenebb volt a többieknél, egy ideig a csúcson lehetett. De a felemelkedésének története ebből a szempontból inkább intés és figyelmeztetés a mai nézők számára, nem pedig a maffia dicsőítése. Valami olyan, ami akár meg is ismétlődhet, ha nem leszünk résen” – összegzi véleményét Hegedűs Norbert, a lap kritikusa.

A Miki nemrég a szlovák Netflixre is felkerült, de Magyarországon egyelőre még nem elérhető. Napjaink népszerű trendjéhez igazodva pedig négyrészes minisorozat is készül belőle, jelentősen kibővítve a történetet – ez a cseh tévére és a szlovák TV Joj nevű platformra kerül majd fel. A Černák ugyancsak hamarosan landol a Netflixen – reméljük, a Mikivel együtt hamarosan a magyarok is nézhetik majd.   

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.