Első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat Adamik Lajos

  • narancs.hu
  • 2022. július 4.

Sorköz

Az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért járó rangos elismerést vasárnap a bécsi Literaturhausban adták át.

Még 2021 decemberében derült ki, hogy Adamik Lajos nyerte el az Osztrák Állami Műfordítói Díjat.

Adamik Lajos orosz, német és nyelvészet szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Már első fordításával, Eckhart mester válogatott prédikációinak 1986-ban megjelent kiadásával magasra tette a lécet – emlékeztet a Litera. Azóta műfordítói tevékenysége fókuszában a kortárs osztrák irodalom szövegei állnak: Thomas Bernhard regényei és elbeszélései (Megzavarodás, Az olasz férfi, Díjaim), Ingeborg Bachmann versei (Kimért idő – Márton Lászlóval közösen), Christoph Ransmayr regényei, Werner Kofler, Marlene Streeruwitz, Robert Menasse, Franzobel, Peter Truschner és Dimitré Dinev művei. Míg ugyancsak Márton Lászlóval közösen jegyzi a Grimm testvérek összes meséjének és mondájának több kiadást is megért magyar fordítását.

Az Ausztriában e díj számít a műfordítás terén a legmagasabb elismerésnek. Az indoklásban a zsűri Adamik kivételes tehetsége mellett – melynek köszönhetően szuverén módon, érzékenyen és a legmagasabb színvonalon képes különböző műfajú irodalmi szövegek átültetésére – a fordító filológiai pontosságát emeli ki. Hangsúlyozza, hogy utóbbi egyaránt érvényes Bernhard és Ransmayr fordításrezisztens regényei, az alemann dialektusban íródott kortárs kisregények és a Grimm testvérek archaikus, az egész német tájnyelvi térségből származó népmeséi esetében.

„Adott esetben mindent szét kell szednünk, elemeire kell bontanunk és újra össze kell raknunk – közben persze az eredeti szöveg belső logikáját, tartalmi összefüggéseit sem szabad szem elől tévesztenünk” – mondta köszönő beszédében a műfordító.

Adamik megjegyezte, külön büszke rá, hogy két általa fordított könyv is első helyen végzett a Magyar Narancs magyar kritikusok által összeállított világirodalmi sikerlistáján: Thomas Bernhard Egy innsbrucki kereskedőfiú bűne című novelláskötete 2012-ben, Christoph Ransmayr Cox, vagy az idő múlása című regénye 2018-ban volt listavezető.

Ransmayr rendhagyó útinaplója, az Egy félénk férfi atlasza 2023-ban jelenik majd meg a Kalligramnál Adamik Lajos fordításában.

Adamik a szépirodalom mellett művészettörténetet és filozófiát is fordít. Neki köszönhető a klasszikus és modern művészetelmélet számos fontos szövegének magyar és német nyelvre történő átültetése. 2018 óta a szegedi Inscriptiones Alborum Amicorum kutatócsoport tagjaként művelődéstörténeti és hungarológiai kutatásokat is folytat.

(Litera)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.