Kiszámítható szerelmi történet, amolyan színházi regény. A való élettel történő bárminemű egyezés természetesen csak a véletlen műve. Ahogyan az lenni szokott.
Az is evidens, hogy a történettudomány immár elvesztette azt a monopóliumát, hogy egymaga irányítsa a történelemről szóló diskurzust – ezt a fejleményt azért a történészek többnyire csekély lelkesedéssel és jelentős szkepszissel fogadják.
"Kitartással meg lehet teremteni azokat a fórumokat, ahol el lehet érni az olvasókat, ahol kreatívan, szabadon lehet alkotni, gondolkodni, beszélgetni egymással." Kollár Árpád íróval, szervezővel a közelgő PestTextről, a szeptember 24-től 28-ig zajló eseményről beszélgettünk.
A Tanácsköztársaság centenáriumán a hivatalos emlékezetpolitika leginkább az 1919-es események kiretusálásával volt elfoglalva. Annál érdekesebb, hogy a Helikon Kiadó egy Budapesten élő angol történész, Bob Dent monográfiáját hozta ki az évfordulóra. A vörös város – Politika és művészet az 1919-es magyarországi Tanácsköztársaság idején c. könyv történész fordítójával beszélgetünk.
„Ez egy szövetségi börtönből indított hívás” – szól bele beszélgetésünkbe rendszeres időközönként egy gépi hang, mert a Kopasz című regény amerikai szerzője épp börtönbüntetését tölti.
A múlt év egyik nagy meglepetéseként Kiss Judit Ágnes mesekönyvvel jelentkezett: a Babarókáról szóló történetek remek tükröt mutattak a néha idegesítő, de persze aranyos, óvodás korú gyerekekről és a cseppet sem tökéletes, de szintén szerethető szülőkről.