Booker-díjat kaphat A szolgálólány meséjének folytatása

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 3.

Sorköz

Margaret Atwood és Salman Rushdie is felkerült a nemzetközi díj shortlistjére.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően felkerült az idei Booker-díj hat szerzőből álló rövid listájára a kanadai író, Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényének folytatása –  adta hírül a BBC.

Korábbi posztunkban részletesen beszámoltunk az idei nemzetközi díjak jelöltjeiről és már akkor megírtuk, hogy idén nagy esélyesnek kiáltották ki A szolgálólány meséje című bestselleréhez The Testaments címen folytatást író kanadai Margaret Atwoodot. Úgy tűnik, egyelőre minden a papírforma szerint alakul, Atwood mellett ott van Salman Rushdie is a listán Quichotte című újragondolt Don Quijote-történetével.

Rushdie-nak a második győzelme lenne az idei, hiszen 1981-ben Az éjfél gyermekeivel egyszer már kiérdemelte az elismerést, míg Atwoodnak ez már a hatodik Booker-jelölése, és szintén a második győzelme lenne, ha meg is kapná a díjat.

A 6-os listán szerepel még:

  • Lucy Ellmann: Ducks, Newburyport
  • Bernardine Evaristo: Girl, Woman, Other
  • Chigozie Obioma: An Orchestra of Minorities by
  • Elif Shafak: 10 Minutes 38 Seconds in This Strange World

című munkája.

Az idei nyertes nevét október 14-én hozzák nyilvánosságra, a győztes cím mellett 50.000 fontot vihet haza.

Salman Rushdie-val tavaly megjelent A Golden ház című könyve kapcsán interjúztunk.

„Ma már lehet a fatvával viccelődni” - Salman Rushdie író

Új regényében, A Golden házban egy titokzatos indiai család települ be a manhattani Greenwich Village-be, a dúsgazdag emigránsok Obama beiktatásával egy időben foglalják el a Golden házat – Rushdie az ő történetükben éppúgy érdekelt, mint abban, hogy mi vezetett végül Trump tényezővé válásához. A szerzővel e-mail-interjút készítettünk.

A szolgálólány meséjének kritikája pedig itt olvasható.

Előre a múltba

Felületes szemlélőnek is feltűnhet: merőben esetleges a kapcsolat a kortárs észak-amerikai próza és a magyar irodalmi élet között. Míg a „sikerkönyvek" - nyilvánvalóan üzleti megfontolásból, a marketingköltségek megspórolása révén gyakorlatilag azonnali hasznot hajtva a kiadónak - rövid fáziskéséssel szinte kivétel nélkül megjelennek magyarul (de minek?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.