Booker-díjat kaphat A szolgálólány meséjének folytatása

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 3.

Sorköz

Margaret Atwood és Salman Rushdie is felkerült a nemzetközi díj shortlistjére.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően felkerült az idei Booker-díj hat szerzőből álló rövid listájára a kanadai író, Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényének folytatása –  adta hírül a BBC.

Korábbi posztunkban részletesen beszámoltunk az idei nemzetközi díjak jelöltjeiről és már akkor megírtuk, hogy idén nagy esélyesnek kiáltották ki A szolgálólány meséje című bestselleréhez The Testaments címen folytatást író kanadai Margaret Atwoodot. Úgy tűnik, egyelőre minden a papírforma szerint alakul, Atwood mellett ott van Salman Rushdie is a listán Quichotte című újragondolt Don Quijote-történetével.

Rushdie-nak a második győzelme lenne az idei, hiszen 1981-ben Az éjfél gyermekeivel egyszer már kiérdemelte az elismerést, míg Atwoodnak ez már a hatodik Booker-jelölése, és szintén a második győzelme lenne, ha meg is kapná a díjat.

A 6-os listán szerepel még:

  • Lucy Ellmann: Ducks, Newburyport
  • Bernardine Evaristo: Girl, Woman, Other
  • Chigozie Obioma: An Orchestra of Minorities by
  • Elif Shafak: 10 Minutes 38 Seconds in This Strange World

című munkája.

Az idei nyertes nevét október 14-én hozzák nyilvánosságra, a győztes cím mellett 50.000 fontot vihet haza.

Salman Rushdie-val tavaly megjelent A Golden ház című könyve kapcsán interjúztunk.

„Ma már lehet a fatvával viccelődni” - Salman Rushdie író

Új regényében, A Golden házban egy titokzatos indiai család települ be a manhattani Greenwich Village-be, a dúsgazdag emigránsok Obama beiktatásával egy időben foglalják el a Golden házat – Rushdie az ő történetükben éppúgy érdekelt, mint abban, hogy mi vezetett végül Trump tényezővé válásához. A szerzővel e-mail-interjút készítettünk.

A szolgálólány meséjének kritikája pedig itt olvasható.

Előre a múltba

Felületes szemlélőnek is feltűnhet: merőben esetleges a kapcsolat a kortárs észak-amerikai próza és a magyar irodalmi élet között. Míg a „sikerkönyvek" - nyilvánvalóan üzleti megfontolásból, a marketingköltségek megspórolása révén gyakorlatilag azonnali hasznot hajtva a kiadónak - rövid fáziskéséssel szinte kivétel nélkül megjelennek magyarul (de minek?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.