Booker-díjat kaphat A szolgálólány meséjének folytatása

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 3.

Sorköz

Margaret Atwood és Salman Rushdie is felkerült a nemzetközi díj shortlistjére.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően felkerült az idei Booker-díj hat szerzőből álló rövid listájára a kanadai író, Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényének folytatása –  adta hírül a BBC.

Korábbi posztunkban részletesen beszámoltunk az idei nemzetközi díjak jelöltjeiről és már akkor megírtuk, hogy idén nagy esélyesnek kiáltották ki A szolgálólány meséje című bestselleréhez The Testaments címen folytatást író kanadai Margaret Atwoodot. Úgy tűnik, egyelőre minden a papírforma szerint alakul, Atwood mellett ott van Salman Rushdie is a listán Quichotte című újragondolt Don Quijote-történetével.

Rushdie-nak a második győzelme lenne az idei, hiszen 1981-ben Az éjfél gyermekeivel egyszer már kiérdemelte az elismerést, míg Atwoodnak ez már a hatodik Booker-jelölése, és szintén a második győzelme lenne, ha meg is kapná a díjat.

A 6-os listán szerepel még:

  • Lucy Ellmann: Ducks, Newburyport
  • Bernardine Evaristo: Girl, Woman, Other
  • Chigozie Obioma: An Orchestra of Minorities by
  • Elif Shafak: 10 Minutes 38 Seconds in This Strange World

című munkája.

Az idei nyertes nevét október 14-én hozzák nyilvánosságra, a győztes cím mellett 50.000 fontot vihet haza.

Salman Rushdie-val tavaly megjelent A Golden ház című könyve kapcsán interjúztunk.

„Ma már lehet a fatvával viccelődni” - Salman Rushdie író

Új regényében, A Golden házban egy titokzatos indiai család települ be a manhattani Greenwich Village-be, a dúsgazdag emigránsok Obama beiktatásával egy időben foglalják el a Golden házat – Rushdie az ő történetükben éppúgy érdekelt, mint abban, hogy mi vezetett végül Trump tényezővé válásához. A szerzővel e-mail-interjút készítettünk.

A szolgálólány meséjének kritikája pedig itt olvasható.

Előre a múltba

Felületes szemlélőnek is feltűnhet: merőben esetleges a kapcsolat a kortárs észak-amerikai próza és a magyar irodalmi élet között. Míg a „sikerkönyvek" - nyilvánvalóan üzleti megfontolásból, a marketingköltségek megspórolása révén gyakorlatilag azonnali hasznot hajtva a kiadónak - rövid fáziskéséssel szinte kivétel nélkül megjelennek magyarul (de minek?

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.