„Európai szinten is jegyzett fesztivál”

  • Artner Sisso
  • 2019. szeptember 19.

Sorköz

"Kitartással meg lehet teremteni azokat a fórumokat, ahol el lehet érni az olvasókat, ahol kreatívan, szabadon lehet alkotni, gondolkodni, beszélgetni egymással." Kollár Árpád íróval, szervezővel a közelgő PestTextről, a szeptember 24-től 28-ig zajló eseményről beszélgettünk.

rés a présen: A PesText egy a sok irodalmi fesztivál között. Miben volt hiány eddig?

Kollár Árpád: Egy olyan nagyszabású eseményt képzeltünk el, amelynek fókuszában a világirodalom és a magyar irodalom kapcsolata és ennek legfontosabb feltétele, a műfordítás áll. Ezért hozunk el Budapestre ismert vagy éppen a magyar közönség számára felfedezésre váró, izgalmas külföldi szerzőket. Szeretnénk egy európai szinten is jegyzett nemzetközi fesztivált felépíteni, ezzel is erősítve a magyar szerzők, műfordítók, kiadók kapcsolatait.

Kollár Árpád

Kollár Árpád

Fotó: Keller Ami

rap: Költő, műfordító és irodalomkutató is vagy. Mikor és miért fogtál bele az irodalomszervezésbe?

KÁ: Nyughatatlan típus vagyok. Szeretek szövegekkel szöszölni, de szeretem, ha élő kapcsolatom is van hús-vér olvasókkal. Korábban a Fiatal Írók Szövetségének vezetőjeként tapasztaltam meg, hogy mennyi elkötelezett fiatal van, aki tenni akar a magyar irodalomért. Kitartással meg lehet teremteni azokat a fórumokat, ahol el lehet érni az olvasókat, ahol kreatívan, szabadon lehet alkotni, gondolkodni, beszélgetni egymással. Szeretném, ha a PesText is olyan fórum lenne, ahol sokféle ember képes egymással beszélgetni, vitatkozni fontos és aktuális kérdésekről.

rap: Kik a partnerek?

KÁ: Szerencsére sok együttműködőt és támogatót sikerült megnyerni az ügynek. A fesztivál mögé állt a PIM, ami fontos infra-strukturális segítséget is jelent egyben. De az NKA, a Visegrad Fund, a budapesti lengyel, szlovák és cseh intézetek is támogatnak minket. Mi vagyunk a magyarországi állomása az Isztambuli Magyar Intézet Interkulturális dialógus a Duna hullámain programjának, így az idén sok török írót is vendégül láthatunk. Egyes programokban partnereink az írószövetségek (FISZ, HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, Magyar Írószövetség, Magyar PEN Club, MEGY, Szépírók Társasága), a Tiszatáj és a Versum Online is.

rap: Mikor lesz a PesText?

KÁ: Szeptember 24-én kezdünk az A38-on, és 28-án zárjuk a fesztivált ugyanott. Központi helyszínünk a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol a beltéri programokat naponta egy esti udvari irodalmi piknik követi. Emellett a Lumen kávézóban és a Gdańsk kocsmában is lesznek beszélgetések, felolvasások és kon­certek. A Borders and Bridges szlogennek megfelelően a fesztivál fókuszában a visegrádi országok irodalma áll, de figyelünk a többi szomszédos országra is. A külföldön élő és alkotó magyar származású írók mindig is fontos szerepet játszottak a magyar kultúra terjesztésében, ezért az idén nagy szerepet szánunk nekik is.

rap: Mik a kiemelt programok?

KÁ: A külföldön alkotó magyarok közül vendégünk lesz Barabási Albert-László hálózatkutató, két Angliában élő magyar származású író, Tibor Fischer és David Szalay, az erdélyi születésű költő, Agi Mishol Izraelből, valamint a Norvégiában élő Kun Árpád. De elhozzuk Haydar Ergülent Törökországból, Michael Donhausert Ausztriából vagy Piotr Szewcet Lengyelországból. Az irodalmi rendezvények mellett kerekasztal-beszélgetések, koncertek és izgalmas utcai, összművészeti programok is várják az érdeklődőket.

(Az interjúnk a Magyar Narancs hetilap 2019. augusztus 22. számában jelent meg, most újraközöljük online.)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.