Könyv

Gwenda Bond: Stranger Things – Gyanakvó elmék

  • - svébis -
  • 2019. szeptember 1.

Sorköz

Jaj, ne már…! Az ember azt hinné, ha valamit, akkor a Stranger Thingset nehezebben érik utol a kultikus státus kínos pillanatai.

Jaj, ne már…! Az ember azt hinné, ha valamit, akkor a Stranger Thingset nehezebben érik utol a kultikus státus kínos pillanatai. A legkülönfélébb relikviák még érthetők, hiszen ki ne vágyna egy Tótágasba is forgatható Lego-házra, egy Hawkins középsulis pulcsira vagy éppen egy Tizi-fejű ketchupkupakra, amelynek az orrán jön ki a piros szósz. Na de a történethez, ahhoz mégse kéne hozzányúlni!

Pedig most pont ez történt: az ifjúsági regényeket és Lois Lane-történeteket is jegyző Gwenda Bond egy előzménysztorival rukkolt elő. Sosem értettem igazán a prequeleket, hiszen nem véletlenül kezdődik az eredeti történet ott, ahol, esetünkben 1983 novemberében. Bond regénye ’69-ben indul, és a sorozatban apuként emlegetett Martin Brenner, valamint Tizi édesanyja, Terry Ives és a nyolcas számú kísérleti alany, a második évadból ismerős Kai állnak a középpontban. De van itt még holdraszállás és vietnami háború, valamint a kor édességei és képregényei, csak egyvalami nincs: hangulat, pedig ez az egyik legelemibb összetevője a szériának. Igazából tétje sincs nagyon, hiszen tudjuk, hová fog kifutni ez az egész, új információ pedig nem igazán akad benne, amiről viszont lerántja a leplet, az izgalmasabb volt addig, amíg csak sejtettük.

Mindezen sajnos az igénytelen fordítás sem segít, hemzseg a magyartalan, sőt, nemegyszer érthetetlen mondatoktól, és csak gyanítani lehet, mit írhatott eredetileg a szerző. Mondjuk, valószínűleg az se sokkal jobb.

Fordította: Stier Ágnes. Cartaphilus, 2019, 368 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."