Könyv

Gwenda Bond: Stranger Things – Gyanakvó elmék

  • - svébis -
  • 2019. szeptember 1.

Sorköz

Jaj, ne már…! Az ember azt hinné, ha valamit, akkor a Stranger Thingset nehezebben érik utol a kultikus státus kínos pillanatai.

Jaj, ne már…! Az ember azt hinné, ha valamit, akkor a Stranger Thingset nehezebben érik utol a kultikus státus kínos pillanatai. A legkülönfélébb relikviák még érthetők, hiszen ki ne vágyna egy Tótágasba is forgatható Lego-házra, egy Hawkins középsulis pulcsira vagy éppen egy Tizi-fejű ketchupkupakra, amelynek az orrán jön ki a piros szósz. Na de a történethez, ahhoz mégse kéne hozzányúlni!

Pedig most pont ez történt: az ifjúsági regényeket és Lois Lane-történeteket is jegyző Gwenda Bond egy előzménysztorival rukkolt elő. Sosem értettem igazán a prequeleket, hiszen nem véletlenül kezdődik az eredeti történet ott, ahol, esetünkben 1983 novemberében. Bond regénye ’69-ben indul, és a sorozatban apuként emlegetett Martin Brenner, valamint Tizi édesanyja, Terry Ives és a nyolcas számú kísérleti alany, a második évadból ismerős Kai állnak a középpontban. De van itt még holdraszállás és vietnami háború, valamint a kor édességei és képregényei, csak egyvalami nincs: hangulat, pedig ez az egyik legelemibb összetevője a szériának. Igazából tétje sincs nagyon, hiszen tudjuk, hová fog kifutni ez az egész, új információ pedig nem igazán akad benne, amiről viszont lerántja a leplet, az izgalmasabb volt addig, amíg csak sejtettük.

Mindezen sajnos az igénytelen fordítás sem segít, hemzseg a magyartalan, sőt, nemegyszer érthetetlen mondatoktól, és csak gyanítani lehet, mit írhatott eredetileg a szerző. Mondjuk, valószínűleg az se sokkal jobb.

Fordította: Stier Ágnes. Cartaphilus, 2019, 368 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.