Rejtő Jenő is botlatókövet kap

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 12.

Sorköz

A járdába helyezett bronztábla a deportált, koncentrációs táborokban vagy munkaszolgálat során meggyilkolt embereknek állít emléket.

Tavaly Radnóti Miklós Pozsonyi úti lakása elé került emlékező macskakő, ún. botlatkő. Idén Rejtő Jenőnek is emléket állítanak.

A botlatókövet - amely egy 10*10 centis bronztábla - az író utolsó szabadon választott lakhelye, a második kerületi Bimbó út 3. előtt helyezik el. Rejtő innen vonult 1942-ben munkaszolgálatra. Az emlékművet szeptember 13-án avatják fel - tájékoztat az Index.

A Bimbó úti eseményen Balázsovits Lajos is közreműködik. Az eseményen pedig a botlatóköveket megalkotó német képzőművésznek, Gunter Demnignek Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adnak át.

Gunter Demnig

Gunter Demnig

 

 

Az első botlatókövet Demnig 2007-ben tette le Budapesten. A járdába illesztett, több mint 70 ezer bronztábla Európa-szerte a nácik által deportált, koncentrációs vagy megsemmisítő táborokban, munkaszolgálat során meggyilkolt embereknek állít emléket. A képzőmvésszel készlt interjúnkat online is olvashatja:

„A nácikról szó sem esett"

Szerte Európában immár több mint 69 ezer Stolperstein, vagyis járdába illesztett botlatókő őrzi a holokauszt áldozatainak emlékét utolsó lakhelyük előtt. A projekt gazdája, Gunter Demnig kölni képzőművész a héten megfordul többek közt Veszprémben, Debrecenben, Szentendrén, és végül Budapesten süllyeszti járdába emlékező macskaköveit. Az utolsó a sorban Radnóti Miklósé lesz - a kőletételre a Pozsonyi út 1.

Idén Demnig civilek és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében tíz településen mintegy száz botlatókövet helyez el szeptember 12 és 16 között, amelynek menetrendje itt olvasható:

 

Botlatókő 2019 - Mazsike - MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET

Egy kő, egy név, egy emlékezet - Botlatókő 2019 Gunter Demnig német képzőművész 2019. szeptember 12-én Salgótarjánba érkezik, majd a következő napokban 18 helyszínen összesen 53 botlatókövet helyez el civilek, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, és az önkormányzat együttműködése eredményeképp. Egy embert csak akkor felejtenek el végleg, ha nevét is elfelejtik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.