rés a présen

„Én sem ebből élek”

  • rés a présen
  • 2021. április 21.

Sorköz

Kellermann Viktória műfordítóval beszélgettünk

rés a présen: Jó pár éve a lengyel fantasy fordítójaként ismertünk meg. Maradt a szerelem?

Kellermann Viktória: Mielőtt tizenöt évesen belemélyedtem volna a beatirodalomba meg a kortársakba, olvastam Tolkient és Pratchettet, aztán egyetemistaként Gaimant és George R.R. Martint, de megmaradtam néhány nagynál. Foglalkoztattak a lények és mítoszok, fantasyre inkább az öcsém szobájából emlékszem. Sejthették, hogy nyitott vagyok a műfajra, mert amikor a kiadó rászánta magát, hogy kiadja Andrzej Sapkowski Vajákját, kezdőként is elfogadtak. Megtetszett a szöveg humora, a feminizmusommal is összeférő világa, a hús-vér szereplők. Ezért is tartottam ki amellett, hogy azért, mert nem klasszikus szépirodalom, még nem engedek a fordítás színvonalából. Lengyelországban komoly rajongótábora van a fantasztikus irodalmuknak, a többnapos fesztiváloktól a kutatóintézetekig mindenhol megtalálta a helyét. Jó látni, hogy olyan kultszerzőit, mint Lem, Sapkowski vagy Jacek Dukaj itthon is olvassák. Ha szerelemről az öt kötet utáni fordítói visszalépésem óta nem is beszélhetünk, mindig büszke leszek erre a sorozatra.

rap: Emiatt fogtál bele a műfordításba?

KV: Pálfalvi Lajos rántott be a Pázmány lengyel szakán – negyedéves koromban, az első kinti ösztöndíjak után adott két fordítást a Nagyvilágba. Csak egy negyvenéves turistaszótáram volt, az albérletbe be sem volt kötve az internet. Engem a naplóíráson és az angol szakszövegfordításon kívül a filozófia szak készített fel a pályára; alapjaiban változtatta meg a szövegekhez és a szavakhoz fűződő viszonyomat. A lengyel menekülőszak lett, aztán az első Krakkóban töltött fél év után szerettem bele. Egyébként gyerekkorom óta foglalkoztatott, hogy lengyel volt a dédnagymamám, de mégsem beszél senki lengyelül a családból.

 
Fotó: Zsiga Pál
 

rap: A műfordító mindig a háttérben van, ez nem zavart sosem?

KV: Annál, hogy az olvasó számára többnyire láthatatlanok vagyunk, egyelőre sokkal jobban zavar, ha a szakmában kezelnek alkotó helyett időnként szolgáltatásként minket. Szerencsére a Vajákkal azt is megtapasztaltam, hogy milyen, amikor felfigyelnek a fordításomra, és hétköznapi olvasókat elméleti vitákra ösztönöz. A legjobban azokat az írótábori projekteket szerettem, ahol egy-egy lengyel és magyar szerzővel együtt dolgoztunk, három egyformán vétójoggal rendelkező alkotóként, és a kész fordításokat is így jelentettük meg. Csak rövid távon működőképes, de eszményi képlet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.