Könyv

Székely Szabolcs: A beszélgetés története

  • - krusovszky -
  • 2021. április 21.

Sorköz

A kötet verseinek lírai megszólalója egy fiatal férfi, az a bizonyos (ahogy régebben mondtuk volna) „beérkezett” családos ember, kerttel, házzal.

Ám emellett sok-sok kétséggel, félelemmel, esendőséggel és odafigyeléssel is. Olyan líra ez, amelyben a társadalmi és magán­életi szerep, illetve a költői megszólalás igénye szerencsésen megtermékenyíti egymást. „Kibélelt, páncélos élet”, mondja egy helyen a költő, „ha rossz benne lenni: / fenntartható egyensúlyai rosszak”. És hát nem mindig jó benne lenni, de annyira nem is rossz, hogy végképp ki akarna mászni belőle az ember. Erről a mégis benne maradásról szólnak Székely Szabolcs versei, nagyon finoman, önmagával kritikusan, másokkal együttérzőn, olykor fanyarul, máskor elkeseredetten.

„Alanyi költők, akik házasságban éltek, / és nem a válást tervezitek éppen – miért írtok bármi másról, mint a házasságotokról?” – szól a nem is annyira ironikus kérdés az egyik versben. Magánéleti költészet ez, de ahogy a magánéletbe, ebbe is rengeteg minden belefér. Például bibliai párhuzamok is, profán, de szeretetteli apa-fiú viszonyként elemezve Jézus és József, Jézus és az Isten kapcsolatát: „az apám, aki a gerendákkal dolgozik / például nem épített háztetőket ha rám vigyázott / nem a gép előtt ült és nem ült a tévé előtt / velem volt amikor velem volt” (Két apa). Legyen bárki is a másik, apa, anya, feleség, gyerek, isten, a tenger, az ő megszólításuk a tét ezekben a halk szavú, erős lüktetésű versekben, hogy a párbeszéd létrejöhessen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.