Futva gyűjt adományt kárpátaljai könyvtáraknak a csongrádi igazgató

Sorköz

A könyvtárosok összetartanak, megpróbálják pótolni a Márai-programot.

Huszonhét másik könyvtárossal együtt Illés Péter is gyűjt adományt a kárpátaljai magyar könyvtáraknak arra, hogy tudjanak magyar könyvet vásárolni.

A gyűjtés logisztikája kicsit komplikált, de működik: a székelyudvarhelyi Bibliofil Alapítvány hirdette meg a célt, így lejben gyűjtik a pénzt, amelyből Magyarországon vesznek könyvet, és a kecskeméti könyvtár vállalta, hogy eljuttatja a szállítmányt a címzettekhez.

„Ez bevett módszer. A székelyudvarhelyi könyvtár rendszeresen gyűjt magának ezen a módon, de ott most viszonylag jó a helyzet, több helyről is kapnak forrást, ezért úgy gondolták, hogy most másnak segítenek. Ebben veszek részt. Kapcsolatban állunk hosszú ideje, mert mi is rendezünk Kárpát-medencei konferenciát, és ők is, nyáron jártam náluk” – mondta Illés Péter, aki a Csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtár és Tari László Múzeum igazgatója, a gyűjtés futónagykövete.

A Magyarországon és a határon túl élő adománygyűjtők közül nem mindenki fut, Péter igen.

Egy-egy futásának adatait a Facebookon posztolva felhívja az ismerősök figyelmét erre a lehetőségre.

A futókat azért érdemes így megszólítani, mert mindnyájan kötődnek kisebb-nagyobb közösséghez, és hagyományosan szívesen állnak jó ügyek mellé. Egy-egy verseny gyakran jó ügy érdekében szerveződik, a befolyó nevezési díjak egy részéből adomány lesz.

„Sokan vannak, akik szívesen adományoznának könyvet. Többen kérdezték is, hogy nem lenne-e jobb eleve könyvet adni. Csakhogy ha erről van szó, senki sem a kedvenc könyvét adja oda, hanem azt, amit nélkülözni tud. A cél azonban az, hogy a kárpátaljai magyar könyvtáraknak is legyenek új könyveik, mert régiekkel viszonylag még jól állnak – mondja Illés Péter. – A friss magyar irodalom jut el hozzájuk nehezebben.

A Márai-programban elérhető összeg, amely ehhez segítséget nyújtott, és amely a határon túli magyar könyvtárak szinte egyetlen ilyen lehetősége volt, évek óta csökken, most már a nullához közelít”.

A kampány október 9-ig tart. Illés Péter addig, az első októberi hétvégén még tervez egy száz kilométeres közösségi futást a csongrádi Körös-torokba, 1,3 kilométeres körpályán, szintén azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet erre a gyűjtésre. Szeretné, ha oda minél többen eljönnének.

 
Fotó: Révész Gábor. A kép eredetije itt található

 A csongrádi könyvtárigazgató évek óta fut szabadidejében, és folyamatosan fejlődik. Idén nyáron teljesítette a szekszárdi Korinthosz 80 ultrafutó versenyt, amelynek résztvevői rekkenő hőségben futottak Bajától Szekszárdig nyolcvan kilométert, nagyrészt a Duna töltésén. Hobbijáról azok is tudtak, akik fölkérték erre a feladatra. A közművelődésben dolgozók közül a könyvtárosok tartanak össze a legjobban. Tisztában vannak egymás lehetőségeivel, tudják, kinek van szüksége épp segítségre.

A kárpátaljai magyar kollégák mindennapi életéről most azt lehet tudni, hogy a háború miatt az orosz irodalmat el kellett pakolniuk a polcokról a raktárba, hogy a betérők ne is lássák Puskin, Tolsztoj, Dosztojevszkij könyveit.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.