A Magvető kapta a Magyar Műfordítók Egyesületének díját

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 23.

Sorköz

A díjat az a kiadó kapja, amelyik támogatja és segíti a műfordítókat, elismeri a munkájuk jelentőségét.

A Magvető Kiadó kapta a a Magyar Műfordítók Egyesületének Jeromos Oroszlánja díját. Csütörtökön a Három Hollóban a kiadó képviseletében Orzóy Ágnes vette át a díjat a MEGY elnökétől, Nádori Lídiától.

 
Fotó: Hetényi Zsuzsa

A Jeromos Oroszlánja díjat évente egyszer a MEGY tagjai által jelölt kiadók közül, a tagok szavazatai alapján az a kiadó kapja, amelyik támogatja és segíti a műfordítókat, elismeri a műfordítói munka jelentőségét, értékeli a kiváló fordításokat és fordítókat, tiszteletben tartja a műfordítói munkát.

A díj odaítélésével és átadásával a MEGY szeretné előmozdítani a kiadói világban alkalmazott jó gyakorlatok kialakítását. Olyan kiadókat szeretne díjazni, amelyek a nehéz piaci körülmények között is oroszlánként harcolnak a szerzői és fordítói jogdíjak   tiszteletben tartásáért, azért, hogy a kiadói munkatársak és fordítók együttműködése a kölcsönös bizalmon alapuljon.  A   MEGY   hisz abban, hogy a kiadott könyvek és fordítások minősége, a jó és hatékony kommunikáció, a fordítók felé nyitott tárgyalási   készség, a mindenki számára kielégítő megegyezések és szerződések, valamint a szilárd alapokon nyugvó kapcsolat fordító és kiadó között a szakmaiság elsőrendű biztosítékai. A szerzők, illetve a fordítók munkájának tisztelete a könyv minőségét biztosítja.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.