Halász Rita Margó-díjat nyert a Mély levegővel

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. október 14.

Sorköz

Negyven prózakötet közül választották ki ezt a regényt, amelyből hamarosan filmsorozat készül.

 

 Halász Rita Mély levegő című regényéért kapta meg idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Margó Irodalmi Fesztiválon a Várkert Bazárban.

A Mély levegőt tavaly ősszel mutatták be, a könyv tavasszal felkerült a Libri irodalmi díj tízes listájára, nemrég pedig bejelentették, hogy filmsorozat készül belőle.

 

 
 

Gaborják Ádám, a zsűri tagja méltatásában hangsúlyozta: Halász Rita érzékletesen és a téma szélesebb társadalmi vonatkozásait tekintve rendkívül érzékenyen és érzékenyítően ábrázolja a családon belüli nemi egyenlőtlenségek, erőszakos cselekedetek hétköznapi megvalósulását, kibomlását és egyéni pszichés következményeit. A fuldoklás, a némaság és a hallgatás állandó kísérője a főszereplőnek, Verának. Nemcsak abban az értelemben, hogyan lehet megtalálni egy trauma után a hangot és hogy milyen szavakkal adható tovább másoknak, hanem egyúttal azt a problémát is tematizálja, hogy ki az, akinek joga van megszólalni, és ki az, akinek nincs, és mit mondhat egyáltalán – mondta laudációjában Gaborják Ádám.

A Margó-díjra ebben az évben 40 első prózakötetet jelöltek a kiadók és a szerzők. Közülük a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri döntött az első három legjobbról. Halász Rita könyve mellett Gurubi Ágnes Szív utca című kötete és Gazda Albert Leningrád című regénye került az élmezőnybe.

A Margó-díjról döntő zsűri tagjai idén Gaborják Ádám mellett Antal Nikolett (Fiatal Írók Szövetsége), Czinki Ferenc (Szépírók társasága), valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója volt.

Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, amit már több nyelvre lefordítottak, majd Milbacher Róbert a Szűz Mária jegyesével, Szöllősi Mátyás pedig a Váltóárammal érdemelte ki a díjat. Mécs Anna  Gyerekzár című kötetéért vehette át, Fehér Boldizsár pedig Vak majom című regényért kapta, tavaly Harag Anita nyerte Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével.

Halász Rita a díjjal félmillió forintot, próbafordítást, tárcasorozatot, a Bookline 10 millió forintos médiatámogatását és bemutatkozási lehetőséget is kapott a Liszt Ünnep programján, a 2022-es Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár előestéjén a Müpában.

Recenziónk a regényről:

A leadkép forrása Halász Rita Facebook-oldala

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.