Ismét Magyarországra érkezik Jane Goodall

  • narancs.hu
  • 2023. március 22.

Sorköz

A 88 éves tudós előadást tart az ELTE-n és bemutatja új könyvét.

Májusban Magyarországra látogat Dr. Jane Goodall, világhírű főemlőskutató, ENSZ-békenagykövet és aktív környezetvédő, akinek köszönhetően megtudtuk, hogy a csimpánzok sokkal közelebbi rokonaink, mint valaha gondoltuk volna. Egyetemi előadása egyben A remény könyve című kötetének bemutatója is lesz.

Dr. Goodall, a környezetvédelem egyik legnagyobb szószólója, évtizedekkel ezelőtt, az afrikai vadon pusztulását látva kezdte meg utazásait, hogy felhívja a figyelmet a bolygónkat érintő problémákra, fogyasztói szokásaink környezetkárosító hatásaira, közös felelősségünkre és a megoldásokra. Az általa alapított és a nevét viselő intézet az évtizedek alatt jelentős környezetvédő szervezetté nőtte ki magát.

Jane Goodall és a gorillák

 
Jane Goodall és a gorillák
Fotó: MTI

 

Az aktivista négy év után, a Central Könyvek és a Jane Goodall Intézet meghívására érkezik ismét Budapestre. Május 9-én az ELTE Lágymányosi Campusán előadást tart a nagyközönség előtt. Az esemény házigazdája Orvos-Tóth Noémi lesz.

„A remény sarkall kitartásra a viszontagságokkal szemben. Vágyálom, amelynek a megvalósulásáért azonban keményen meg kell dolgoznunk...” – írja könyvében Goodall. A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait adja át, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite, és miért lát kiutat a klímakatasztrófából.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.