Bereményi Géza és Grecsó Krisztián nyerte az idei Libri irodalmi díjakat
A díjakkal járó jutalom összege 2 millió forint, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint médiatámogatást kapnak.
Sorköz
Bertók László lírai végakarata jelenik meg utolsó kétsorosaiban
Akár búcsúkötetként is olvashatjuk Bertók László poszthumusz kötetét, az Együtt forogot, amely méltó lezárása az életműnek.
Még sokat kell aludni a könyvhétig
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kitűzte az új időpontot.
Bollobás Enikő: Kölcsönösségek
Susan Howe verseiről azt mondja a szerző, hogy „valóban nehezek”.
Anyja halálakor nyílt meg előtte az élete
Margaret Atwood 1988-ban, három évvel A szolgálólány meséje után írta a Macskaszemet, jóllehet az alapötlet évtizedekkel korábban megfogalmazódott benne.
„Önmagára is könyvként gondolt” – Havasréti József irodalomtörténész Szerb Antalról
Ma 120 éve, 1901. május 1-jén született Szerb Antal, az Utas és holdvilág, A Pendragon legenda, és számos irodalomtörténeti mű máig népszerű szerzője.
„Rendeztem már hurrikánt, földrengést, megrendeztem a saját születésem”
Tudta ön, hogy Fellini rádiójátékokat is írt?
Ki tud többet a Szovjetuniónál?
A „nemzedéke legjobbjának” kikiáltott 40 éves szerző regénye a Szovjetunió felbomlását követő zavaros időkben játszódik. Lebegyev ebben a zavarosban töltötte tinédzseréveit, mégsem kezd nosztalgiázni, anekdotázni, pedig lenne miről.
Végül megjöttünk
A kora középkori história egyik legrejtélyesebb időszaka a Kárpát-medence története a honfoglalás előtti évtizedekben.
Milétoszi emberünk
Igazán nem szívesen lennék mostanság a tudomány helyében. Nap mint nap kommentelők százezrei lincselik, csalhatatlan netes publicisták kérdőjelezik meg a pozícióját, s miközben (mellék)terméke, a technológia nélkül már rég mozdulni sem tudunk, ő maga mintha egyre haszontalanabbnak tűnne a józan paraszti ész birtokosai számára.
A filmíró
„Helló, Bergman. A gyakorlati kérdéseket hagyd másra. Te csak foglalkozz azzal, amit te hozol létre, semmi mással. Mégpedig most. És ne szomorkodj, és ne félj” – így szólítja meg önmagát Ingmar Bergman hat évtizeden át vezetett Munkanaplójában, amelynek az 1955 és 1974 közötti időszakot felölelő első része immár magyarul is olvasható.
„Az anyanyelvem hazája”
Színdarabjai tették világhírűvé, a Művészet vagy Az öldöklés istene megjárta a Broadway-t, a West Endet és a pesti színházakat is. A magyar felmenőkkel bíró szerzőt egyebek közt Kertész Imréről, Nicolas Sarkozyről és a zsidó humorról kérdeztük.