Megtaláltuk a legjobb karácsonyi könyvet minden korosztálynak

  • -ts-
  • 2020. december 25.

Sorköz

Olyan lesz tőle a karácsony, amilyen valójában sosem volt.

Este sietsz haza, sűrűn esik a hó, az ég, az utcalámpák és a hold fénye arany és sötétkék keretbe vonja a hópihék táncát. A házak mellett, ahogy elhaladsz, be-bepillantasz a földszinti ablakokon, mindenhol a karácsonyi készülődést látod, itt már égnek is a gyertyák a fán, amott anya épp behozza a pulykát, az öregúr a kapualjban fázósan összehúzza magán a kabátját. Hangos csilingeléssel eltrappol melletted egy lovas szán, talán maga a Télapó ült a bakján, vagy az Elmúlt Karácsonyok Szelleme… te is összehúzod magadón fázósan a nagykabátot. Talán a karácsony az az alkalom, amelyre gondolva a mindenhonnan összeszedett képzeteink leginkább összekeverednek a saját emlékeinkkel, nosztalgiáinkkal, estleges vágyképeinkkel. És ebből a mindenhonnan összeszedettségből a „mindenhonnan” legnagyobb részét az irodalom és persze az irodalom különféle adaptációi foglalják el:

false

De a semmi sem az mégsem lehet igaz, mert ha úgy lenne, akkor tényleg csak az eső maradna, a latyak, az állandó csúcsforgalom meg a lökdösődés a plázákban, jobb esetben az ajándékokért.

Nos, pontosan az ilyen „ne így legyen” esetekre találták ki A karácsony nagy könyvét, melyben 24 úgymond ünnepváró úgymond mese szerepel: az elmaradhatatlan Dickenstől – persze, hogy részlet a Karácsonyi énekből – egészen az elmaradhatatlan Love Actuallyig. Ám pontosan ezekben a részletekben bújik meg az ördög, vagyis ebben az esetben ugyebár az angyal. Mert ezek hallatlan igényességgel vannak kiválasztva: soha nem a kézenfekvő, de mindig – tényleg mindig – a leghangulatosabb A Karácsonyi énekből az öreg Fezziwig partija, a Love Actuallyből, dehogy is onnan pedig a Vencel király hajdanán… (Szent karácsony éjjel / Fenn csücsült a vár fokán / Onnan nézett széjjel…)

Dickens mellett Oscar Wilde, Andersen, a Grimm-testvérek, Tolsztoj, Mark Twain, de akár L. Frank Baum vagy Louisa May Alcott művei ugyanazt a célt szolgálják itt, mint egy német népmese, a New York Times háborús beszámolója vagy éppenséggel Tony Ross a felsoroltakkal azonos művészi értékű, most mit szórakozunk: zseniális illusztrációi.

Az elrabolt Mikulás illusztrációja

Az elrabolt Mikulás illusztrációja

 

Azt, hogy a karácsony megmaradjon az olvasó számára valahol a magasban, ahol a legjobb helyen van – és ehhez most a könyvészet is hozzáteszi a magáét, keményfedelű, jól forgatható és egyszerűen kívül-belül szép könyv ez. Az olvasó pedig jelentheti a ténylegesen olvasót, de azt is, akinek még csak felolvasnak belőle.

Minthogy válogatásról van szó, ott ütöm fel, ahol akarom, de mégis az elejétől a végéig olvasva a legjobb. Mert A karácsony nagy könyve valójában nem remekművek részleteinek laza fűzére, hanem önmagában, saját jogán is remekmű.

A cikk először 2019. december 7-én jelent meg oldalunkon.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.