Két középkorú nővér, Elf világhírű zongorista, Yoni közepesen sikeres és tehetséges író, aki hibát hibára halmoz az életben, válik, anyagi gondokkal küzd. És mást sem szeretne, csak szuicid nővérét, Elfet életben tartani.
Az ő folyamatos öngyilkossági kísérleteit Yoni elbeszélésén keresztül látjuk, miáltal perspektívánk viszonylag egysíkú, amit egyes, amúgy fontos szereplők sablonos, 2D-s ábrázolásmódja további korlátok közé szorít. Pedig a regény első harmadában van szufla,
átérezzük a féltést, az aggodalmat,
halljuk és értjük a két testvér bensőséges, mély beszélgetéseit. Toews sorban a hatodik regényét azonban szétszabdalja az indokolatlan helyzetkomikum és a stiláris következetlenség, mely a hangsúlyos párbeszédek élét is tompítja. Az olvasó ilyenkor az üresség furcsa érzetével lapoz előre.
|
Nem segít az sem, hogy a mű szerkezete már-már látványosan tévésorozatszerű: a húsz fejezetre tagolt könyv kiválóan Netflixesíthető, a kurta mondatokból álló dialógusok és erősnek szánt képek kitűnően mutatnának UHD-ben.
|
Toews egyszerre szeretne mindent elmondani és ezért alig fog meg valamit, kicsit felvillantja, hogy a nőknek nehéz, néha sok bort isznak, random félidegenekkel szexelnek és fogalmuk sincs róla, hogy miért. Ezzel sem lenne baj, ha a nyelvtől és gondolati síkon valóban kapnánk valamit, nem csupán kérdőjeleket és egy rakás közhelyet az élni akarásról, nem akarásról, felelősségről és szeretetről.
Fordította: Varga Zsuzsa. Európa Könyvkiadó, 2019, 340 oldal, 3999 Ft