Perdöntő irat került elő az új József Attila-kézirat ügyében

Sorköz

Levéltári források szerint hamis a költőnek tulajdonított kézirat elkobzási irata.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő legfrissebb számában részletesen foglalkozunk a közelmúltban felbukkant, József Attilához kötött kézirattal, és újabb adalékokat közlünk hitelességével kapcsolatban.

Nemrég az antikvarium.hu oldalon árverezni kezdtek egy újonnan felbukkant, József Attilának tulajdonított, 1935. március 8-ai keltezésű, Edit címet viselő kéziratot, illetve ennek mellékleteként egy hivatalosnak látszó papírt, 1945. július 3-ai dátummal. Ez utóbbi annak lenne dokumentuma, hogy a kéziratot egy szótárral együtt, amely Arany Jánosnak tulajdonított ajándékozási bejegyzést tartalmaz, a rendőrség elkobozta Barta Istvántól, József Attila egyik barátjától.

A szótárat külön tételként ugyancsak árverezni kezdték, de a dokumentumok eredetiségét kétségbe vonó szakvélemények miatt időközben mindkét tételt visszavonták az aukcióról. (A kézirat ekkor már több mint két és fél millión, a szótár pedig négyszázezer forint fölött állt.)

Az ügy legújabb fejleménye, hogy a Magyar Narancs megkeresésére Budapest Főváros Levéltárának munkatársai kiderítették: korabeli források egyértelműen cáfolják az elkobzásról szóló papír hitelességét.

Semmiféle adat nem támasztja tehát alá József Attila kizárólag ott említett „Szép remények verses noteszé”-nek a létezését – márpedig éppen ennek a része lett volna az Edit.

Ráadásul a hamisnak bizonyult irat szerint elkobzott szótár bejegyzése („Élj boldogúl! Margitsziget, 1881. júl. 17-én”) sem Aranytól származik: fennmaradt ugyanis a költőtől egy hiteles dokumentum, amely ezt ugyancsak egyértelműen cáfolja.

A József Attilának tulajdonított kézirat a költő Számvetés című korábbi versének egyes szavait rendezi más sorrendbe, de az új szöveg nincs összhangban a költő pályaívével. Az biztos, hogy a hitelessége iránt támasztott igényeknek enyhén szólva nem tesz jót, hogy a dokumentumegyüttes két másik tagja közül a szótárban olvasható buzdítás és dátum egészen biztosan nem Arany kezétől származik (és az aláírás sem látszik hitelesnek), az elkobzási papír pedig a perdöntő levéltári irat fényében biztosan nem eredeti.

További szenzációs részletek a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában. A lapra már digitálisan is előfizethet!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.