Könyv

Spiró György: Sajnálatos események

  • d. magyari
  • 2021. február 24.

Sorköz

Úgy látszik, Kádár János személye még jó ideig izgatni fogja azokat a magyar írókat, akik a nevét viselő korszakban születtek vagy nőttek fel.

Amikor 1958-ban a Rádió bemondta, hogy Nagy Imrét és társait elítélték, néhányukat ki is végezték, kamaszként Spiró az Előszó tanúsága szerint úgy vélte, hogy „nem kellett volna”. Hiszen ’56 rég véget ért, mindenki kussol: „Akkor meg minek?” 2019 végén belevágott két drámába, közjátékkal. Írás közben pedig arra jutott, hogy azok a történelmi alakok, akikről ír, „nem kevésbé érdekesek, mint a Shakes­peare-figurák”. A királydrámák után elvtársdrámákat írt.

A második tragédia, a kötet címét adó Sajnálatos események huszadik jelenetében – 1958. április 2-án játszódik – Hruscsov legelső mondata szerint úgy döntöttek Moszkvában, hogy kivonják a szovjet csapatokat Magyarországról. Kádár pedig rémülten tiltakozik. Maradjanak, hogy garantálják a rendet. Olvasás közben futkározik a hátunkon a hideg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.