Shehan Karunatilaka nyerte az idei Booker-díjat

  • narancs.hu
  • 2022. október 18.

Sorköz

A Maali Almeida hét holdja c. szatírikus regénye miatt díjazták. 

A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka szatirikus regénye nyerte a rangos brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat – számolt be róla kedden a BBC hírportálja.

A gyilkos Srí Lanka-i polgárháború idején játszódó The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) természetfeletti történet: egy fotósról szól, aki arra ébred egy nap, hogy meghalt, de van egy hete, hogy megkérje barátait, keressék meg a fotóit és leplezzék le a háború brutalitását. A díjat Kamilla, III. Károly brit uralkodó felesége adta át a hétfő esti ceremónián.

A nagy presztízsű elismerést az Egyesült Királyságban megjelent, angol nyelvű szépirodalmi mű szerzője kaphatja, és 50 ezer font (23,7 millió forint) pénzjutalom jár mellé. A ceremónián a díjnyertes író elmondta, hogy 2009-ben, a polgárháború után, „amikor heves viták dúltak arról, hány civil halt meg és kinek a hibájából”, eldöntötte, hogy „ír egy kísértethistóriát, amelyben a halottak szempontjait is be tudja mutatni”.

Booker-d?j 2022

 
Shehan Karunatilaka Srí Lanka-i író, aki a The Seven Moons of Maali című regényével elnyerte a legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat 2022. október 17-én Londonban. Idén öt nemzet hat írója került fel a Booker-díj jelöltjeinek szűkített listájára, köztük korrekorderként az angol Alan Garner is, akinek a 88. születésnapján jelentették be az 50 ezer fonttal (23 millió forinttal) járó elismerés győztesét.
Fotó: Alberto Pezzali / MTI/AP
 

A bírálóbizottság vezetője, Neil MacGregor a regény témaválasztását, ügyességét, merészségét és vidámságát dicsérte. A művet „túlvilági noirnak” nevezte, mely „az olvasót az életen és a halálon keresztül száguldó hullámvasútra ülteti fel”. A bizottság döntése egyhangú volt – mondta el Neil MacGregor, hozzátéve, hogy a szűkített listára került hat alkotás mindegyike „valójában egy kérdésről, az egyéni élet értelméről szól”.

A díj átvételekor Karunatilaka elmondta, reméli,

„tíz év múlva is nyomtatni fogják a könyvét egy olyan Srí Lankán, amelyik tanul a történeteiből, és a The Seven Moons a könyvesboltok fantasyrészlegén, sárkányos és egyszarvús regények között kap helyet, és senki sem fogja realista prózaként vagy politikai szatíraként olvasni”.

A díjátadó díszvendége Dua Lipa popénekes-dalszerző volt, aki olvasási szenvedélyéről beszélt, az olvasást „a világ egyik legmélységesebb örömének” nevezte. Elmondta, hogy a szűkített lista mind a hat regényét olvasta, és „imádta őket”.

A szűkített listán szerepelt még az angol Alan Garner Treacle Walker című regénye, az ír Claire Keegan mindössze 116 oldalas Small Things Like These című könyve, a zimbabwei NoViolet Bulawayo Glory című könyve, az amerikai Percival Everett The Trees című regénye, valamint a szintén amerikai, Pulitzer-díjas Elizabeth Strout szerelemről, magányról, veszteségről szóló Oh! William című könyve.

A szűkített listára felkerült, de nem díjnyertes szerzők egyenként 2500 fontot (1,16 millió forintot) kapnak, és könyvük különleges kötésben jelenik meg. Tavaly a dél-afrikai Damon Galgut The Promise című regénye nyerte el a Booker-díjat.

A díjat 2015-ben Krasznahorkai László kapta meg, amivel akkor részletesen foglalkozott a Magyar Narancs. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.