rés a présen

„Átsétáltam tanítani”  

  • rés a présen
  • 2021. február 24.

Sorköz

B. Kádár Zsuzsanna történésszel beszélgettünk 

rés a présen: Jellemző a történészekre, hogy rendszeresen könyvet írnak?

Kádár Zsuzsanna: A Magyar Tudományos Művek Tára online adatbázisából világosan kiderül, hogy az olyan kollégákkal szemben, akik roppant gyakorisággal adnak ki köteteket, mint például 1956 szorgos kutatója, Eörsi László, vagy a nőtörténet nemzetközi szinten is látható professzora, Pető Andrea, meglehetős hátrányban vagyok. Eddig mindössze három könyvem jelent meg, és valamennyi a 21. században. A gyakoribb írástól az térít el, hogy 11 éve tanítok a Wesley János Lelkészképző Főiskolán, és felvállaltam Nagy Péter Tibor mellett a főiskola tudományos életének szervezését is. Egyébként jobban érdekel a puzzle darabkáinak az összerakása, mint a megírás. Persze mindig publikáltam különböző kutatásokhoz kapcsolódva, de dolgoztam munkacsoportokban, meg vezetek is munkacsoportot jelenleg: a Wesley-n a női adattárakat, szóval szeretek csapatban alkotni is.

rap: Hogyan kerültél „Iványiékhoz” tudományos munkatársnak?

BKZS: Egy ideig az Oltalom Karitatív Egyesület önkénteseként az akkor induló, Fair Play Roadshow társadalomérzékenyítő sportesemény-sorozatot szerveztem többedmagammal. Az Oltalom épületét kis belső folyosó köti össze a főiskolával, s átsétáltam tanítani egy olyan témában, amelyet az egyetemi éveimben kezdtem el kutatni: a cigányság társadalomtörténetét oktatom azóta is. 2015-ben talált meg a holokauszt-emlékév kapcsán egy új projekt, az Embermentők és mentettek a vészkorszakban. Ez a „szerelemgyermekem”, ha lehet így fogalmazni: azóta is rengeteget tanulok a még köztünk élő szemtanúktól, így fogadott be a Sztehlo Alapítvány kuratóriumi tagnak és nyitogathatom egy-egy újabb rétegét a holokauszttörténeteknek.

rap: A most megjelent Állam – párt – történetírás. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet – az MSZMP Párttörténeti Intézete (1948–1989) című kötetedet kinek ajánlod?

BKZS: Ez a könyv egy letűnt egypártrendszerben fogant intézetről szól, amelynek három éven át, a rendszerváltásig magam is munkatársa voltam. Tisztában vagyok vele, hogy ha a kutatási folyamatnál segítségül hívott 87 interjúalanyom szavaiból „raktam volna össze”, talán sokkal humorosabb és intimebb olvasmány lenne. Viszont a fiatalabb generációnak már nem mondanak semmit ezek az anekdoták, így a szigorúbban vett tudományos leírást tartottam célravezetőnek, talán így hasznosabb nekik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.